MUNKÁCSY Mihály
(1844–1900)

SIRALOMHÁZ I.

1870
Olaj, fa
Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Ltsz. 65.54T

Munkácsy Mihály első igazán jelentős műve a Siralomház, a korban népszerű betyártematika romantikával kevert, realista szemléletű ábrázolása. A szabadságharc leverését követően sokan váltak földönfutóvá, hogy elkerüljék a besorozást az osztrák császári hadseregbe. A pusztában bujdosó, törvényen kívüli szegénylegények a gazdagok kirablásával biztosították megélhetésüket. Az elfogott és halálra ítélt betyárt kivégzése előtt meglátogathatták rokonai, ismerősei. A szereplők arckifejezései, gesztusai az érzelmek egész skáláját felsorakoztatják. Castagnary francia kritikus úgy látta: mivel nem egyértelmű, hogy a főszereplő bűnöző vagy ártatlan áldozat, az ebből fakadó bizonytalanság különleges érzelmi töltetet kölcsönöz a képnek.
Munkácsy ezzel a képével aratta első nemzetközi sikerét: aranyérmet nyert vele a párizsi Szalonon. A festmény drámája Gustave Courbet és Wilhelm Leibl festőket is megragadta: ennek volt hírnöke Leibl elismerő levele, melyet Munkácsy egész életében tárcájában őrzött.