MUNKÁCSY Mihály
(1844–1900)

ÁSÍTÓ INAS

1868–1869
Olaj, fa
Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Ltsz. 1897

Az ásító inast ábrázoló fejtanulmány a magyar festészet egyik legismertebb műve. A fiatalkori inasévekben gyökerező, saját tapasztalatain alapuló képet Munkácsy Düsseldorfban festette német és francia realista festők hatása alatt. A hajnalban ágyából kikelő, nyújtózkodó, nehéz sorsú legényt Munkácsy egy egész alakos élet- képen is megfestette. „A suszterom, a hajnalpír jó művészi renomét szerzett nekem” – írta a festő 1869 áprilisában. Egy Lázár Béla – Munkácsy titkára – által lejegyzett anekdota szerint Gustave Courbet észrevette az Ásító inast az 1869-es müncheni nemzetközi kiállításon és felismerte benne saját művészetének hatását.
Az itt látható tanulmány, mely az arcra összpontosítva lényegre törőbben ragadja meg a hétköznapi jelenetet, Munkácsy düsseldorfi diáktársa, Almásy Tasziló gróf gyűjteményéből került múzeumi tulajdonba.