Egy legenda születése: az első sikerek - 5.

AMIT CSAVARGÁSNAK NEVEZÜNK

Alfred STEVENS
(1823–1906)

AMIT CSAVARGÁSNAK NEVEZÜNK

1854
Olaj, vászon
Musée d’Orsay, Párizs
Ltsz. 20847

Alfred Stevens belga festő képe Munkácsy művének tematikai és vizuális előképe. A festményt Munkácsy idején még magángyűjteményben őrizték, de metszet formájában ismert volt. Stevens festményén is katonák vezetnek csavargásért börtönbe szegény embereket, nála viszont a csavargó egy szegény sorsú anya csecsemőjével a karján és kisgyermekkel az oldalán. A belga festő képén a társadalmi kontrasztot egy jobb módú asszony teremti meg, aki segíteni akar a csavargó édesanyán, miközben egy munkásember már lemondóan fordul el. Mindkét festmény kompozíciója a városi térben együtt élő különböző társadalmi csoportok ütköztetésére épül, kiegészülve az állam elnyomó szerepével. A műveken a társadalomkritikai felhang is megjelenik: a városok nyomorúságának és a nincstelenekkel szembeni kegyetlen bánásmódnak az elítélése.