MUNKÁCSY Mihály
(1844–1900)

ECCE HOMO (VÁZLAT)

1896
Olaj, fa
Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Ltsz. 2061

A Krisztus-trilógia harmadik darabja, az Ecce homo, Krisztus és Pilátus utolsó találkozását ábrázolja. Húsvét alkalmából a leigázott zsidó népnek lehetősége volt egy halálra ítélt megmentésére. A római helytartó a nép akaratának eleget téve szabadon engedte a bűnöző Barabást és megostoroztatta az ártatlan Jézust. Hogy rámutasson ártatlanságára, a tövissel koronázott, megkínzott Megváltót a félrevezetett, fanatizált tömegnek ezekkel a szállóigévé vált szavakkal mutatta be: „Íme az ember!" (Ecce homo!). E kijelentésre a gyűlölködő tömeg csak még indulatosabban követelte Jézus halálát. A nagy méretű festmény itt bemutatott vázlata – a Krisztus Pilátus előtt redukciójával együtt - bepillantást enged Munkácsy alkotói folyamatába.
A kép keletkezéséhez Sedelmeyernek már nem volt köze, hiszen jóval a vele kötött szerződés lejártát követően készült, 1896-ban. Munkácsy nagyon fontosnak tartotta, hogy minél több képével megjelenjen az ezredéves kiállításon, noha próbálkozása, hogy ott bemutathassa valamely korábbi - Amerikába került - fő művét, eredménytelennek bizonyult. E hiányt pótolandó festette meg a Krisztus-trilógia harmadik darabját, az életművet lezáró Ecce homót. A művész, aki ekkor már súlyos beteg volt, tanítványai segítségével vállalkozott élete utolsó nagy művének megalkotására. Krisztus megkínzott alakjában sokan Munkácsy önarcképét vélték felfedezni, aki ekkor a betegséggel, a halállal és az új stílusirányzatok előretörése miatt a művészete iránti érdeklődés csökkenésével küzdött.
Külön pavilonban kiállított műve 1896-ban, a millenniumi kiállításon több százezer embert vonzott. Munkácsy is részt vett az ünnepségeken, majd az egyik estélyen rosszul lett - ez volt utolsó nyilvános szereplése.
A trilógia három darabját maga Munkácsy sem láthatta soha együtt. Az Ecce homót Déri Frigyes műgyűjtő vette meg, majd 1930-ban a debreceni múzeumnak adományozta. Történelmi pillanat volt 1995. augusztus 24-én, amikor a Krisztus-trilógia 99 évvel a harmadik festmény befejezése után először volt együtt látható az adományozó nevét viselő debreceni Déri Múzeumban.