MOIRET Ödön
1883, Budapest – 1966, Bécs

Venus anadyomene

1914
ruskicai márvány

A Venus Anadyomene (a „tengerből) kiemelkedő” Aphrodité ókori eredetű ikonográfiai típusa. Az istennő születésének történetét Hésziodosz mesélte el: Aphrodité fehér habokból érkezett. Egy későbbi hagyomány szerint abból a kagylóból lépett ki, amelyben született.
Moiret Ödön szakít a Botticelli óta megszokott ábrázolással, ahol az istennő diadalmasan, a kagylón állva jelenik meg, és Aphroditét ébredező, nyújtózkodó nőalakként, valóban mintegy a születése pillanatában értelmezi. A test naturalisztikus felfogását a haj, a kagyló és a víz szecessziós stilizáltsága árnyalja. A legszokatlanabb maga a kompozíció, alig találni példát arra, hogy Venus ülve jelenjen meg. Elképzelhető, hogy Moiret a szerelemistennő egy másik ókori ikonográfiai típusát, az úgynevezett kuporgó Aphroditét vette alapul, amely egyes vélemények szerint ugyancsak a megszülető Venust jeleníti meg. Az mindenesetre bizonyos, hogy 1919-ben a Rodoszi Kuporgó Aphrodité ihlette Moiret egy másik szobrát, a Feltámadást (Tükröződés). Így valószínűsíthető, hogy az itt látható Venus-szobra is ezzel az ikonográfiai típussal hozható kapcsolatba.