Ádám és Éva

1504

Rézmetszet

252 × 194 mm

Esterházy-gyűjtemény

Az ideális nő- és férfialakot megtestesítő metszet Dürer aránytani kutatásainak kiteljesedését tükrözi. A kompozíció készülésének különböző fázisaiban Dürer öt próbanyomatot készített, és ehhez a metszetéhez rajzolta a legtöbb előkészítő tanulmányt. A paradicsomi világot az emberpárt körülvevő állatok érzékeltetik, amelyek egyben a négy vérmérséklet elméletére is utalnak: a jávorszarvas a melankolikus, a nyúl a szangvinikus, a macska a kolerikus, az ökör a flegmatikus alkatot jeleníti meg. A négy vérmérsékletről szóló, ókori eredetű, de a középkorban és a reneszánsz idején is továbbélő teória szerint minden ember besorolható a négy alapvető vérmérséklet egyikébe. Az osztályozás attól függ, hogy a négy alapvető testnedv: a vér (szangvinikus), a sárga epe (kolerikus), a fekete epe (melankolikus) és a nyálka (flegmatikus) közül melyik dominál a testében. A vérmérsékletek elméletét elsőként a 12. században élt Hildegard von Bingen Benedek-rendi apátnő kötötte össze Ádám és Éva alakjával: írásai szerint a domináns testnedvek a bűnbeesés következményeként befolyásolják az emberek alkatát, jellemét.