Lukrécia története
1528 körül
Toll, fekete tinta, szürke lavírozás, kékeszöld papír
214 × 312 mm
Praun-, Esterházy-gyűjtemény
A rajz Jörg Breu kompozícióvázlata a ma Münchenben őrzött, 1528-as datálású festményéhez. A képet a Wittelsbach-házból származó IV. Vilmos bajor herceg és felesége, Jacobäa rendelte meg a müncheni Residenz épületébe. A mű egy feltehetően tizenhat darabból álló, erényes nőket és férfiakat ábrázoló történelmi festménysorozathoz tartozott, amelynek darabjait nyolc különböző művész festette. Breu rajza Lucretia történetének öt jelenetét idézi fel (Livius, Ab urbe condita, I, 57–59). Balra a háttérben a művész az erőszaktételre utal a Lucretia ágya mellett látható római királyfi, Sextus Tarquinius alakjával. Az előtéri jelenetek egyike Lucretia öngyilkosságát ábrázolja férje, apja és két barát körében, a másik pedig ugyanezen férfiak bosszúesküjét mutatja Lucretia holtteste mellett. A háttérben Breu a temetést, a távolban pedig Brutus beszédét jelenítette meg, amelyben a zsarnok király és fiai elűzésére buzdított. Livius elbeszélése szerint ez a szónoklat vezetett a zsarnokok elleni lázadáshoz, majd a Római Köztársaság megalapításához.