Ötszáz év távlatából nem minden esetben lehet biztosan megállapítani, mi volt a művészek célja a rajzok megalkotásakor. A funkció azonban sok esetben egyértelmű, elsősorban azon előkészítő rajzok esetében, amelyek festmények (oltárképek, freskók, portrék, történelmi jelenetek), üvegablakok, szobrok és domborművek, ötvöstárgyak, metszetek előkészítő vázlataiként készültek. Az itt látható kompozíciók többségének ismert a kivitelezett változata, a többi esetében hasonló művek vagy az alkotó munkásságának ismerete alapján következtethetünk a funkcióra. Az id. Jörg Breu rajza alapján kivitelezett festmény például ma Münchenben látható, Johann Matthias Kager oltárképe pedig a dillingeni templom falán. Caspar Freisinger egy ingolstadti templom freskójához rajzolta a budapesti kompozíciót. Augustin Hirsvogel vadászati témájú üvegablaktervei egy ötvenhárom részes sorozathoz tartoznak. A kiállított rajzok alapján megvalósult üvegablakok ma német gyűjteményekben vannak. Veit Stoss ritka vázlatainak nem ismert a szoborváltozata – a lapok a kompozíció tervezésének fázisait rögzítik. Az ötvöstervek közül az egyik Christoph Jamnitzer Bécsben őrzött díszkancsójához készült. Georg Pecham vázlatának metszetváltozata nem ismert, valószínűleg nem is kivitelezték. Augustin Braun rajza viszont előképül szolgált egy rézmetszethez.
DÜRER kora
