II. Rudolf 1572-től uralkodott magyar királyként, 1576 és 1608 között németrómai császárként. Prágát, ahová Bécsből áthelyezte uralkodói rezidenciáját, Európa kulturális központjává tette. Korának legkiválóbb művészeit és tudósait hívta a császári udvarba és gazdag műgyűjteményt hozott létre. A tárlaton négy olyan német művész rajzai szerepelnek, akik hosszú évekig szolgáltak a császár udvari festőiként. Hans Hoffmann pályáját Nürnbergben kezdte, majd 1585-től haláláig a prágai udvarban dolgozott festőként és műtárgyközvetítőként: a császár az ő közbenjárásával szerezte meg Dürer jó néhány eredeti alkotását. Még Nürnbergben készítette a kiállított Dürer utáni másolatait, illetve növény- és állatábrázolásait. Id. Joseph Heintz az 1590-es évek elejétől haláláig festett a prágai udvarban, és Európa-szerte utazott az uralkodó műtárgyakat felkutató ügynökeként. Allegóriája és női aktot ábrázoló rajza jól érzékeltetik II. Rudolf különleges témák és erotikus művek iránti érdeklődését. Hans von Aachent a császár 1592-ben nevezte ki udvari festővé, de a művész csak 1596-ban költözött Prágába, ahol portrékat, allegorikus és mitológiai témájú képeket festett. A császár itt látható egész alakos portréja egyik festményével függ össze. Matthias Gundelach 1592-től szolgálta a császárt hivatalos udvari festőként. Kiállított rajza Ovidius Metamorphoses (Átváltozások) című művének egyik epizódját illusztrálja.