Kader ATTIA

Visszatükrözött emlékezet

Kader ATTIA
Visszatükrözött emlékezet, 2016

színes videó hanggal; HD, 16:9; 45’56’’
A művész és a Nagel Draxler Galerie jóvoltából
Kader Attiát a Galleria Continua, a Nagel Draxler, a Krinzinger, és a Lehmann Maupin galéria képviseli
Fotó: ROSTA József © Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum

Kader Attia kettős, francia és algériai kulturális háttere szolgált elsősorban kiindulási pontként dinamikus művészeti gyakorlatához, mely különböző kultúrák esztétikájára és etikájára reflektál. Kutatásának főfókusza az egyes társadalmak történelmükről kialakított sajátos perspektívája, illetve a kollektív emlékezet alakulása a hagyomány és modernitás tükrében. Kader Attia munkásságban központi szerepet kap a reparatív megközelítés (Repair), mint az emberi természet konstans tényezője. Interkulturális és interdiszciplináris megközelítésének egyik legkomplexebb találkozása a Visszatükrözött emlékezet című videómunkája, mely az általa megnyert 2016-os Marcel Duchamp-díj keretein belül, a Centre Pompidou-ban bemutatott kiállításának főeleme volt. A videó az amputált végtagú embereknél jelentkező fantomvégtag-szindrómát, illetve a fantomfájdalom kérdését helyezi középpontba. Attia a filmben amputációt átélt emberek „reparálásával” foglalkozó tudósokat szerepeltet: arra keresi a választ, hogyan lehet a fantomvégtag jelenségét értelmezni, honnan ered, és hogyan lehet gyógyítani a fantomfájdalmat. A videó végeredményben egy dokumentumfilmbe ágyazott filozófiai metafora: mi történik akkor, ha a fantomvégtag jelenségét az individuális testről a társadalom egészére vonatkoztatjuk, a normán kívüli traumákat átélt civilizációk szintjére emeljük. Attia a tagadásban maradt, meg nem gyászolt civilizációs traumákat társadalmi fantomfájdalmakként értelmezi, és miközben filmjébe alig észlelhetően csempészi be Vilayanur Ramachandran neurobiológus tükördoboz-elméletét, mely a teljes végtag visszatükröződését használja a páciensek amputált végtagjának meg - gyászolására, e tudományos felfedezést teszi meg a videó vizuális vezérfonalának, és támasztja alá koncepcióját a reparálásról, mint az embert definiáló konstans tényezőről.

KÁLMÁN Borbála