Taryn SIMON - 2. nézet

Az ártatlanok

Taryn SIMON
Az ártatlanok, 2000–2003

9 db C-print; 122 x 157 cm egyenként
A Kunststiftung DZ Bank, Frankfurt am Main jóvoltából
© Taryn SIMON
Fotó: ROSTA József © Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum

A fotográfia kezdettől fogva, közvetlenül vagy kerülőutakon, de a reprezentációt és annak a dokumentaritáshoz, azaz a képi igazsághoz fűződő viszonyát vizsgálja. Már az 1850-es években használtak fényképeket a modern állam különböző intézményei (rendőrség, elmegyógyintézetek, iskolák stb.), amelyek „a test politikai technológiáit” (Foucault) feltalálták és a következő évtizedekben továbbfejlesztették. Ezekben az esetekben a fényképezés az emberi alanyok rögzítésének, megfigyelésének és elemzésének technikai eszköze volt akár tudományos, akár ellenőrzési céllal. A rendőrség az 1840-es években kezdett el fényképeket használni bizonyítékként és a bűnözők azonosításához, de e képek vizualitását csak az 1880-as évek végén szabványosították. A szakadás a fotográfia mint művészet és annak hétköznapi, alkalmazott használata között egyidős magával a technológiával, kritikai átértékelése pedig új lendületet kapott az 1980-as évek művészeti gyakorlatai és kritikai elméletei révén. Taryn Simon fotóhasználata jórészt a médium premisszáinak vizsgálatához köthető a legkülönfélébb társadalmi és politikai kontextusokban, amelyek gyakran a fotográfiát eredetileg alkalmazni kezdő hatalmi intézményekhez kapcsolódnak (kormányzati szervek, tudomány, oktatás). A 2000-es évek elején Simon készített egy sorozatot (The Innocents), amelyben olyan férfiakat fényképezett, akik – főként téves azonosítás alapján – olyan bűncselekményekért ültek börtönben, amit nem követtek el. A tudomány és a DNS-bizonyítékok fejlődésével ezeket a férfiakat gyakran évtizedekkel az elítélésük után mentették fel és engedték szabadon. Simon ezekkel a férfiakkal együtt újra felkeresi a jelentős helyszíneket – a bűncselekmény helyszínét, letartóztatásuk helyét, alibijük helyszínét stb. –, és ezeken a helyszíneken fényképezi le a rosszul működő bűnüldözési rendszer áldozatait. A sorozat azt mutatja be, hogyan fonódik mélyen össze a fotográfiai ábrázolás objektivitása és a fotóhasználat objektivitása a médium társadalmi alkalmazásában.

TIMÁR Katalin