navigate_before HAVEIT Collective

Ekzaminimi (Vizsgálat)

HAVEIT Collective
Ekzaminimi (Vizsgálat), 2013

performansz videófelvétele, TV-archívum, 2’
A művészek jóvoltából
Fotó: ROSTA József © Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum

Koszovóban a köztér hagyományosan férfiak által dominált térnek – politikai gyűlések, közéleti tanácskozások, tüntetések helyszínének – számít, ahol a nők rendszerint nem nyilváníthattak véleményt. A férfiak a „köztéri lét” megalkotásán felül történelmi idők óta rendelkezhettek a nők sorsáról, köztéri megjelenésük szabályairól. A HAVEIT csoport megalakulását 2011-ben a Diana Kastrati-ügy hívta elő: Diana, átlagosan évi másik ezer koszovói nőhöz hasonlóan, családon belüli erőszak rendszeres áldozata volt, Diana viszont a férje bántalmazása következtében meghalt, és az ügy nagyjából következmények nélkül maradt. Az albán társadalmi törvénykönyv, a Kanun szerint a nő vére kevesebbet ér a férfiénál: általános jelenség, hogy a hatóságok hallgatásba burkolódznak hasonló esetekben. A HAVEIT aktivizmusa a nők elleni erőszak felszámolását és a figyelem felkeltését célozza meg; a feminizmus számukra radikális fellépést jelent, hiszen az alapjogoknál kell kezdeni – elsősorban egyenlő, emberi bánásmódot szeretnének biztosítani a nők számára. A fentebbi kontextus tekintetében nem meglepő, hogy megnyilvánulásaik helyszínéül a nyílt utcát választják performanszaik számára. Az Ekzaminimi is ehhez a feltáró folyamathoz kapcsolódik: becslések szerint a koszovói háborúban húszezerre tehető a megerőszakolt nők száma. Hosszú ideig teljesen ignorálták őket, és szégyentől sújtva némán viselték átélt traumáikat. Évekkel a háború után a parlamenti képviselők körében végre felmerült az állami támogatás gondolata, azonban hamarosan vita alakult ki: az egyik képviselő követelte, hogy a nők essenek át nőgyógyászati vizsgálaton, hogy bebizonyosodjon, valóban erőszak áldozatai voltak. A HAVEIT performansza a parlament épülete előtt zajlik: a kalapáccsal a törvényhozásra, a fehér lepedővel a nőgyógyászati rendelőre, az almával pedig a kedves albán dalokra és mondókákra utalnak, amelyben az alma szimbolizálja a női szépséget, üdeséget.

KÁLMÁN Borbála