Székely Bertalan 

Kolozsvár (Románia), 1835 – Budapest, 1910

Mohácsi vész (tanulmány), 1862 előtt

olaj, vászon   65×105,5 cm

Jelzés nélkül

Kölcsönadó: Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest (Ltsz.: 87.12T)

Székely Bertalan Mohácsi csatát ábrázoló képe 1862-ben, még Münchenben készült. A kép a magyar történelem legtragikusabb vesztes csatáját örökíti meg, amely 1526. augusztus 29-én zajlott le a Mohács melletti mezőn. A Tomori Pál kalocsai érsek által vezetett húszezer fős magyar sereg megütközött a kétszázezer fős török sereggel, nem várva be az Erdélyből érkező segítséget. A helyszínt szemtanúként Brodarics István püspök írta le, és Székely képe szinte követi azt: az előtér halottakkal borított, a háttérben még harcol II. Lajos király a törökökkel. A kép üzenete többrétegű. Szembetűnő, hogy Tomori Pál érsek mellett ott látható török ellenfelének holtteste is, mintegy kifejezve, hogy a halál mindenkit egyformán elér. Ugyanakkor üzeni azt is, hogy a hazáért hozott erkölcsi áldozat a hősi hazafias önfeláldozásnak és a keresztényi hazaszeretetnek éppúgy szimbóluma, mint a közelmúlt eseményeinek – 1848–49 gyászos leverésének –, ugyanakkor minden eddiginél megrázóbb megfogalmazása a nemzethalál gondolatának. A képet gyűjtésből nem tudták megvenni a Nemzeti Múzeum számára, csak később, 1868-ban ajándékozta a múzeumnak Fuchs Gusztáv pesti nagypolgár, egy mérleg gyár és egy nagykereskedelmi cég tulajdonosa. A téma szintén népszerű volt nemzeti festőink között, korábban Than Mór is megfestette, de e mű Székely képének drámaiságát nem érte el.