Benczúr Gyula 

Nyíregyháza, 1844 – Dolány (ma Benczúrfalva), 1920

II. Rákóczi Ferenc elfogatása Nagysáros várában, 1869

olaj, vászon   45×58,5 cm

Jelezve jobbra lent: Benczúr Gyula

Kölcsönadó: Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest (Ltsz.: 78.130T)

A nemzeti patriotizmus festői magasan képzett festőművészek voltak, Székely Bertalan és Madarász Viktor mellett Liezen-Mayer Sándor, Wagner Sándor és Benczúr Gyula a Müncheni Akadémia tanáraiként is hírnevet szereztek. Nem csoda tehát, hogy képeikkel – eleget téve a megrendelő, a magyar nemzet igényének – a szubjektív módon megtapasztalt történelmi élmény tolmácsolói lettek, hiszen a ’48-as eseményekre való utalás minden képnél egyértelmű volt. Székelyen kívül a többiek azonban a Kiegyezés után felhagytak a hazafias vonalú történeti festészettel, a historikus irányban azonban annál jelentősebb műveket alkottak.

Benczúr Gyula korai korszakában még foglalkozott a ’48-as tematikával, így készült Hunyadi László búcsúja című érzelmekkel teli hazafias, valamint Rákóczi elfogatása Nagysáros várában című történelmi képe. A II. Rákóczi Ferenc elfogatását ábrázoló képen, a császáriak berontanak hálószobájába – 1701. április 18-án, hajnal két órakor –, és letartóztatják politikai tevékenysége miatt, ugyanis kidolgozta Magyarország elszakadásának tervét a Habsburgoktól. A letartóztatás után Bécsbe vitték, ahová május 29-ikén érkeztek. Ugyanabba a szobába zárták, amelyben egykor nagyatyja, Zrínyi Péter töltötte utolsó napjait. A pör tárgyalására idegen vérbíróságot alakítottak. Ki is végezték volna, ha felesége, Sarolta Amália hesseni hercegnő udvari kapcsolatai révén nem tudott volna megszökni.

E festmény rendkívül hatásosan ábrázolja a házastárs meglepődését és rémületét. Benczúr már ezen a művén megmutatja bravúros festői tudását, romantikus fényhasználatát, anyagfestését, karakterábrázoló képességét. A kép nagy változatát Károly, román király vette meg, amelynek oka ismeretlen.