Ismeretlen festő

19. század

Zenélő óra csatajelenettel, 1849.M.26.

olaj, fémlemez, képkeretének oromzatában óra, hátul óraszerkezettel

Kép: olaj, fémlemez 51×67 cm, teljes magasság: 102×67 cm

Dobó István Vármúzeum – Iparművészeti gyűjtemény, Eger (Ltsz: 84.4.)

A 18. század közepén jelentek meg az első festménybe épített, vagy festménnyel kombinált órák, a képóra azonban jellegzetesen a reformkor, a biedermeier korszak divatterméke volt. A 19. századi polgári lakáskultúra jellegzetes kelléke, melynek központi eleme egy olyan festmény fémlapra készített másolata volt, melyet sokan ismertek már, vagy sokszorosított grafika formájában különféle folyóiratok, képesújságok, zsebkönyvek jutalomlapjaként vagy műlapjaként kerültek forgalomba. Ezeket külön erre specializálódott festők készítették – tulajdonképpen sokszorosították –, de általában nem szignálták a művet. Egy másik műhelyben készültek a képkeretek, leginkább blondel keretet használtak, melynek egyébként is ornamentális díszítésű hullámos szélű szerkezete alkalmas volt az óra helyének kialakítására az oromzatban. Az óraszerkezet a zenélő egységgel ismét egy harmadik mestertől származott. Az elemeket általában az órásmester építette össze.

A század első felében a Habsburg birodalmi patriotizmus inspirálta történeti témákkal szemben a század második felében leginkább a szabadságharc történései, illetve következményei és az ezekhez kapcsolódó érzelmek jelennek meg a képeken. A Dobó István Vármúzeum iparművészeti gyűjteményébe vásárlással került óraképen magyar huszárok harcolnak a betörő szerb felkelők ellen, mint ahogy jelzetében olvasható 1849 M(ájus) 26-án. Az eredeti festményt Szkicsák Klinovszky István (1820–1880) készítette, mely a Vilovánál zajló ütközetet örökítette meg. A egykor mintául használt festményt a Hadtörténeti Múzeum őrzi.