Canzi Ágoston 

Baden, 1808 – Pest, 1866

Arab leány, 1844

olaj, vászon   55,5×45 cm 

Jelezve balra lent: A.Canzi 44

Kölcsönadó: Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest (Ltsz.: FK 4187)

Canzi Ágoston, mint az orientalista festészet igen korai alkotója sohasem járt a megidézett keleti vidéken, eredeti élmény és tudás nem kötötte ehhez a titokzatos, meseszerű, vagy éppen kegyetlennek vélt világhoz. Inkább csak külföldi metszet-élményekből és egyéb előképekből (esetleg irodalmi leírásból) merítette ihletét. Csak néhány alkotása foglalkozik e témával, s inkább csak keleties hangulatú fantáziaképeknek mondhatók. E divatos képtéma különös sajátossága, hogy a művészek és a képeket szemlélők leginkább a saját kultúrájuk fogalmaiból, viszonyaiból kiindulva fogtak hozzá a számukra újszerű, ismeretlen kultúrák felvázolásához, megértéséhez – az egyre szaporodó, bár még úri passziónak számító keleti utazások –, a felfedezésvágy eredményeként. A romantikus Kelet-mítosz egy másik aspektusból a negyvenes évek elejére elválaszthatatlanul összekapcsolódott a magyar pusztai tájjal és annak lakóival. Arab leány című Canzi festmény egy, a sivatagi sátra előtt szomorúan ülő leányt ábrázol. Mögötte katonák láthatók, nagy valószínűséggel gyarmatosítók, akiknek megjelenése felkeltette az adott ország lakói iránti rokonszenvet az európaiakban, bár hangsúlyoznunk szükséges, hogy az itteni társadalomnak nem volt „testközeli” kolonizáció-élménye, épp ellenkezőleg. A kép különlegessége mégis az egzotikus környezet és a leány érzelmeinek ábrázolásában ragadható meg.