BRODSZKY Sándor 

Tóalmás, 1819 – Budapest, 1901

Balaton a Badacsonnyal (A Balaton szigligeti öble a Badacsonnyal)

olaj, vászon   48×68 cm

Jelezve balra lent: BS

Tulajdonos: Egri Főegyházmegye – Érseki Líceumi Múzeumi letét (Ltsz.: DIV 55.251.)

A Münchenből haza térő Brodszky Sándor képén az irodalmi-anekdotikus vagy veduta-jellegű grafikai lapok után a romantikus múltidézéssel együtt jelent meg és uralkodott el az érintetlen romantikus természetábrázolás. Nem csupán históriai, hanem geológiai története is feltárul előttünk a vulkáni kúpok, lekopott tanúhegyek, mély medencék, lágyan ívelő feltöltött partszakaszok panorámájában megjelenő tájnak. A természet múltat magába záró jelenében megbújnak az emberi történelem kiegészítő, épített falaiba (Csobánc és Szigliget középkori várainak romjai) rejtett titkok. A természetnek és a civilizációnak ez a különös összecsengése, a természetnek a szemlélőétől független, sajátos szimbolikája a magyar történelmi tájfestészetben egyedül Brodszky képein jelenik meg. Számos képet festett a viharos Balatonról, igazi romantikus hangvétellel, ilyen a Balaton szigligeti öble a Badacsonnyal című képe is, mely a tó déli partjáról festve nagyszerű panorámát nyújt a látványos hegyről, amely jelentősen növeli a táj szépségét. 

A viharos Balaton első változatát 1851-ben a Pesti Műegyleti kiállításon be is mutatta. Egy másik változatát az 1870-es évek elején a kormány rendelte meg a Nemzeti Múzeum számára Kilátás a Balatonra címmel. A kiállításban bemutatásra kerülő egri kép a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében őrzött nagymérető festmény kicsiny, de élénkebb színvilágú, erőteljesebb, kötetlenebb – mondhatni expresszív – ecsetkezelésű változata. A komor sötét képfelületek és a fénnyel telített motívumok átlós elrendezésben adják meg a kompozíció szerkezetét, miközben az ég és a föld dinamikus egymásnak feszülése érzékelteti a tájban lejátszódó vihar erejét, csapongását.