Ligeti Antal

Nagykároly, 1823 – Budapest, 1890

Naplemente Capri szigetén, 1860

olaj, vászon   80×126 cm

Jelezve jobbra lent: Ligeti A. 1860

Kölcsönadó: Kovács Gábor Gyűjtemény, Budapest (ID: 000055)

Hazai festőink közül Ligeti Antal hosszabb időt töltött Itáliában gróf Károlyi István fóti földesúr megbízottjaként és támogatásával. 1854-től e támogatás lehetővé tette számára, hogy régi titkos vágya – hogy beutazza Dél-Európát, Észak Afrikát és Kis-Ázsiát – teljesüljön, s hogy minden szebb helyen több időt töltve vázlatokat készíthessen. Leveleiből, feljegyzésekből és ránk maradt vázlataiból tudjuk, hogy hol, merre járt, s mely vidékek tettek rá mély benyomást. E közel négy évig tartó utazása során hosszú időt töltött Olaszországban, ahol a Sabini hegyeket, Róma környékét, a minden Itáliát megjárt művész kedvelt festői táját, a Campagnát tanulmányozta. Egy alkalommal arról számolt be, hogy miközben Labanóban tartózkodott: „művésztársaimtól csak annyit tanultam, hogy jobb lesz nekem senkire sem hallgatva a Markó szellemének követése mellett maradni”, hiszen – írta később – „bár sok derék jeles művésszel ismerkedtem újonnan, de hozzá foghatót egyet sem találtam és nem is hiszem, hogy találni fogok.” A negyvenes évek emlékeit felidézendő utazásai alkalmával természetes volt tehát, hogy meglátogatta idős mesterét is. 

Útja eredményeként számos nagyszerű képet festett, többek között a Naplemente Capri szigetén című romantikus hangulatú, felfokozott színvilágú művét. A helyszínen készült rajzokon és akvarelleken rögzített tónusértékek nyomán már Pesten készítette olajképei nagy részét. Legalább tíz Capri-képe szerepelt nagy sikerrel a hazai kiállításokon. A legkorábbiak közé tartozik e bravúrosan megfestett műve, mely a rá oly jellemző narancsvörös és türkizkék árnyalatok kontrasztjátra épült, de a kompozíció központi elme a szinte elmaradhatatlan naplemente, mely a színeket misztikus erővel ruházza fel.