Weber Henrik

Pest, 1818 – Pest, 1866

Rebeka a kútnál, 1854

olaj, vászon   95×63 cm

Jelezve jobbra lent: Weber H 854

Kölcsönadó: Hansági Múzeum – Gyurkovich-gyűjtemény, Mosonmagyaróvár (Ltsz.: 95.134.)

A romantikus szemlélet terjedésének egyik példájaként a vallásos tartalom is megjelenik Weber Henrik Rebeka a kútnál című művében, amely az Ószövetség egyik ismert alakját ábrázolja. Rebeka a zsidóság egyik ikonikus alakjának, Izsáknak, Ábrahám fiának a kiválasztottja. A Biblia szerint Ábrahám egy szolgáját küldte el ősei földjére, hogy hozzon fiának feleséget. Egy kútnál megpihenve, ahová az asszonyok vízért jöttek, a küldött azért imádkozott, hogy isten legyen segítségére a menyasszony kiválasztásában: az legyen a választott, aki neki és tevéinek vizet húz a kútból s vizet ád. Ez a nő volt Rebeka, aki nemcsak szolgálatkész volt, de szállással is kínálta Ábrahám szolgáját, aki egy aranyfüggőt és két karperecet ajándékozott a csodálkozó leánynak – melyet a képen a kezében tart. Bemutatta őt apjának, Betuelnek. Betuel Ábrahám unokatestvére volt és igent mondott a házasságra, mert az Úr akarta így. 

Az ábrázolás visszafogottsága szemléletesen mutatja, hogy Rebeka kora szépségideáljának megfelelő nő (fekete haja simára fésült, arca idealizált, orcái pirosak, orra szépen ívelt, ajkai kissé duzzadtak), korabeli elegáns, könnyű fehér vászonruhában van, mely karjait és mellkasát szabadon hagyja ugyan, de szemeit szemérmesen lehunyja és kissé oldalra néz, így jelezve, hogy szerény és nem kacér. A képre tekintve senki sem gondolja, hogy az ószövetség egyik szereplőjét látja, csupán egy szép keleti nő benyomását kelti az ábrázolás, amelyet az orientalizmus szellemisége inspirált. A festmény a Pesti Műegylet 1854-es kiállításán nagy sikert aratott, hiszen a biedermeier festészet sajátos műfajú szépségképei – melyek valamilyen téma ürügyén születtek meg – nagy kedveltségnek örvendtek.