Érzelmek hullámhosszán
Petőfi Sándor költői világa és a romantika festészete Magyarországon (1820–1870)

Eger, Dobó István Vármúzeum – Ziffer Sándor Galéria
2022. október 14 – 2023. augusztus 31.

„S hogyha földobnám az égre
Szívemet,
Melegítné a világot
Nap helyett.”
(Petőfi Sándor: Egri hangok, 1844)

A romantika a reformkor és az 1848-as polgári forradalmat követő évtizedek legfontosabb művészeti irányzata. Bár szülőhazája az irodalom volt, a 19. század folyamán hatott a zeneművészetre, az építészetre és hangsúlyozottan a képzőművészet valamennyi ágára. Ennek a színes művészi világnak a felvázolására, felelevenítésére, az országos tendenciák értelmezésére teszünk kísérletet a Dobó István Vármúzeumban őrzött festménygyűjteményből ihletett merítve, de a kiemelt magyarországi múzeumok és magángyűjtemények válogatott anyagára és korábbi kutatásokra építve az Érzelmek hullámhosszán – Petőfi Sándor költői világa és a romantika festészete Magyarországon (1820–1870) című, közel száz festményt felsorakoztató kiállításunkkal – amely lehetőséget teremt közös történelmünk megélésére is.

Európában a romantika kora a polgárosodás, az egyéni alkotói szabadság megszületésének, az önkifejezés igényének kezdeti időszaka volt, ahol kiemelt jelentőséget kapott a művész magánya, olykor a világból való menekülésvágya, de nyitott volt a társadalmi változások iránt is. A nálunk kissé megkésve jelentkező stílusirányzat egyik fő jellemzője a közélethez való szoros kötődés, egyfajta szellemi szabadságharcos attitűd. Művészeink nemcsak az önkifejezésre törekedtek, hanem különösen fontos szerepet tulajdonítottak a közvélemény formálásának, a nemzet emelkedésének. Ilyen történelmi közegben nőtt fel és lett tevőleges alakítója korának a kétszáz éve született Petőfi Sándor – kiállításunk ő rá is emlékezik.

A romantikusok szerint a világ misztérium, csoda, titok, az emberi élet pedig beavatás ebbe a misztériumba. S mivel a világot puszta értelemmel felfogni nem lehet, szükség van az érzelmekre. Ennek megfelelően a romantika az érzelmek kifejezésének művészete lett. A cél – Novalis szerint – egy magasabb minőség elérése, az erkölcsileg fejlettebb ember létrejöttének lehetősége: „A világot romantizálni kell… Romantizálni annyi, mint minőségileg meghatványozni. Ebben a műveletben az alacsonyabb én egy jobb énnel azonosul. Ha a közönségeset magas értelemmel, a megszokottat titokzatossággal, az ismerőst az ismeretlen méltóságával, a végest végtelen ragyogással ruházom föl: romantizálom őket.”

Ez az újfajta életérzés jelentősen átalakította nemcsak a művészetet, hanem átmentődött és bevésődött az emberi gondolkodásba is. Tudatosan kívánt hatni a közönségre a sokszor újnak ható eszmékkel befolyásolva érzelmeiket. Változatos kifejezési eszköztára révén legerőteljesebben és leghatásosabban a festészeti műfajokban érvényesült. Szelídebb vonulata a magyar festészet minden műfajára hatott, részben újakat hozott létre – népéletkép, orientalizmus, katasztrófaképek –, részben pedig átalakította és főként érzelemmel gazdagította a régebbi műfajokat, mint a portré, polgári életkép, tájkép, allegória, mitológiai vagy a vallásos tematika. Progresszív ágát befolyásolták a század politikai és társadalmi mozgalmai, így a polgári átalakulás, de legfőképpen a nemzetté válás európai folyamata – nálunk elsősorban az Európán is átsöprő ’48-as forradalmi hullám –, amely főleg a történelmi festészetben jutott kifejezésre. 

A romantika legnagyobb vívmánya azonban az volt, hogy a művészet – festészet, költészet, zene, tánc, színművészet… – nemcsak egy bizonyos kiválasztott rétegnek szólt, hanem mindenki számára elérhetővé vált ezután. A stílusirányzatok közül elsőként tette publikussá a művészet valamennyi ágát, így az érzelmek révén mindenki számára szubjektíven átélhetővé, közös kinccsé válhatott.

Kiállított művek tulajdonosai:
Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnok, Budapest
Egri Főegyházmegye, Eger
Hansági Múzeum, Mosonmagyaróvár
Kovács Gábor Gyűjtemény, Budapest
Déri Múzeum, Debrecen
Várkapitányság Nzrt., Budapest
Bródy Sándor Megyei és Városi könyvtár, Eger
Dobó István Vármúzeum, Eger

A verseket előadják:
Jónás Zoltán
Tóth Levente
Poczik Andrea