BARABÁS MIKLÓS (1810–1898)

Női arckép, 1856

olaj, vászon, 65,5x52,5 cm; jelzés jobbra lent: Barabás 856
Képzőművészeti Gyűjtemény, ltsz: 80.37.

Barabás Miklós a 19. századi magyar festészet ikonikus alakja. Életművében jelentős helyet foglalnak el zsánerképei és akvarell festésű tájképei, de fő műfaja a portréfestészet volt.
Működése idején – összefüggésben a nemzeti önreprezentáció erősödésével és a polgárosodással – különösen nagy igény mutatkozott az arcképekre. Közhivatalok, testületek és magánszemélyek egyaránt megrendelésekkel halmozták el a bécsi tanultságú mestert. A kulturális és a politikai élet szinte minden kiválóságát megörökítette. Elismertségét jelzi, hogy szerte az országból megrendeléseket kapott. Borsod vármegye megbízásából 1868 és 1893 között öt reprezentatív férfiarcképet készített.
Az itt látható női portré 1980-ban miskolci magántulajdonból, vásárlás útján került gyűjteményünkbe. A festmény mintegy magyarázatát adja Barabás hallatlan népszerűségének. Az idős hölgy arcán bujkáló kedves mosoly, tekintetének melegsége jól tükrözi a festő egyik legfőbb erényét, az egyéniség iránti érdeklődést. Az anyagszerű festésmód önmagában is vonzóvá teszi az alkotást. A madeirázott gallér mintázata szinte tapinthatóan plasztikus, a fekete ruha és a főkötő fénye nem hagy kétséget afelől, hogy a hölgy viselete selyemből készült. A portré hangvétele egyszerre közvetlen és ünnepélyes, a megjelenítés életszerű, ugyanakkor kissé idealizáló. Képünk a bensőséges jellemábrázolás és a technikai bravúr tekintetében is Barabás festészetének reprezentánsa. Sajnálatos, hogy az ábrázolt személy kilétére vonatkozóan nem maradtak fenn adatok.
Pirint Andrea