SZEMLÉR MIHÁLY (1833–1904)

Borozgató paraszt, 1874

olaj, falemez, 26x20 cm; jelzés jobbra fent: Szemlér M. 1874.
Képzőművészeti Gyűjtemény, ltsz: 93.28.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc bukását követően a magyar képzőművészetben különösen fontos szerepet kaptak a nemzeti öntudatot támogató képtémák. A történelmi múlt dicső eseményeinek felidézése mellett a népi életképek is jelképes tartalmat közvetítettek. Az ekkor kialakult toposzok a kiegyezés után sem veszítettek népszerűségükből.
Szemlér Mihály gyermekfejjel vett részt a szabadságharcban: Guyon Richárd tábornok mellett hadnagyi rangban szolgált. Képzőművészeti tanulmányait Pesten, majd Bécsben végezte, ahonnan visszatérve rajzpedagógusként, festő- és grafikusművészként is elkötelezetten dolgozott. A nyarakat témagyűjtéssel töltötte: a magyar vidéket járva a néprajzkutatók igényességével rögzítette a falusi élet jeleneteit és jellegzetes karaktereit, majd a vázlatrajzok nyomán pesti műtermében részletgazdag kompozíciókat alkotott.
Az itt látható festmény a Szemlér által többször is feldolgozott témakörbe, a kocsmai jelenetek sorába tartozik. A képnek ezúttal csak egyetlen szereplője van. Az asztalnál üldögélő, maga elé révedő kanász alakját a magyar népviselet legsajátosabb ruhadarabja, a cifraszűr fonja körbe. Az aprócska kép nélkülöz minden felesleges részletet. A figyelem kizárólag a jellegzetes népi karakterre irányul, aki a szimbolikusan is értelmezhető sötét háttér előtt mint a sorsát méltóságteljesen viselő magyarság emblematikus alakja jelenik meg előttünk.
A festmény 1972-ben, a Bizományi Áruház Vállalat 28. képaukciójáról államilag védett műtárgyként került miskolci magántulajdonba, ahonnan a Herman Ottó Múzeum 1993-ban vásárolta meg.
Pirint Andrea