FESZTY ÁRPÁD (1856–1914)

A fejedelemasszony (Vázlat A magyarok bejöveteléhez), 1891–1894

pasztell, karton, 94x126 cm; jelzés nélkül
Képzőművészeti Gyűjtemény, ltsz: 82.55.

Feszty Árpád Ópusztaszeren látható körképe a magyar képzőművészet egyik legismertebb remekműve. Az érzéki csalódásra alapozott körpanoráma műfaja – amely a valóságos tárgyakból komponált előtér és egy széltében hosszan elnyúló festmény optikai összevonásával jön létre – a 18. század végén született meg. Feszty Árpád Párizsban látott ilyen típusú alkotást, amelynek hatására 1891-től foglalkozott a panorámafestés gondolatával. Témájául – a közelgő millenniumra való tekintettel és apósa, Jókai Mór tanácsára – a magyar történelem épp ezer éves eseményét, a magyarok bejövetelét választotta.
Hosszas tanulmányok előzték meg az ötlet megvalósulását, amely a hivatalos körök pártfogását is elnyerte. A Vereckei-hágó helyszíni vizsgálata, a korabeli ruházat és fegyvertípusok utáni forráskutatás nyomán 1892-re alakult ki a művészi kompozíció, amelynek alapján két év alatt készült el a Magyarországon e műfajban egyedülálló alkotás. A koncepció és a részletek kidolgozása Feszty munkája volt, de a kivitelezésben számosan részt vettek, így Mednyánszky László, Spányi Béla, Ujváry Ignác, Pállya Celesztin, Papp Henrik, Olgyay Ferenc, valamint Feszty felesége, Jókai Róza is.
A körképen az Európában kialakult – 15x115 méteres – formátumot követve több mint 2000 figura megfestésével bontakoznak ki az őseink honfoglalását a századvég romantikus történelemfelfogása szerint elbeszélő jelenetek. A történet kezdőképe az új hazát szemrevételező Árpád fejedelmet és vezéreit ábrázolja. Ezt követi az ökörfogaton közeledő fejedelemasszony és kíséretének kompozíciója. A miskolci vázlat ez utóbbi jelenethez készült, s már a végleges megoldást mutatja. A szőnyeggel borított sátras szekéren méltóságteljesen, hímzéssel díszített fehér ruhában ül Árpád első asszonya. A szekér két oldalát egy-egy kiszárított ökörkoponya és lófarokzászló díszíti, melyek feladata az ősi hitvilág szerint a rossz szellemek távol tartása volt. A kompozíció érdekessége, hogy ha összhatásában szemléljük, a szekér látványa egy idős, fejkendős asszony képzetét kelti. A festő ezzel Emesét, az Árpád-ház ősanyját kívánta szimbolikusan megidézni.
Feszty körképét nagy siker övezte. Budapesten hosszú időn keresztül állandó tárlaton volt megtekinthető, s a londoni világkiállításra is meghívást nyert. 1995-ben befejezett restaurálása óta az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark fő látványossága.
A körképhez készült vázlatot a Herman Ottó Múzeum 1982-ben dr. Tompa Kálmán gyűjteményéből, a jeles műgyűjtő özvegyétől vásárolta meg.
Pirint Andrea