ZALA GYÖRGY (1858–1937)

Szemere Henrica mellszobra, 1896

színezett márvány, M: 83,5 cm; jelzés hátul, a bal váll alatt: Zala Gy. 1896
Képzőművészeti Gyűjtemény, ltsz: 2002.40.

Zala György az egyik legtöbbet foglalkoztatott késő historikus szobrászunk, aki a millenáris ünnepséghez kötődő köztéri feladatok jelentős részét úgy valósította meg, hogy azok ma már elválaszthatatlanok a főváros arculatától, de történelmi tudatunktól is. Bécsi és müncheni tanulmányait követően, 1884-től Budapesten dolgozott. Elkészítette a Budai honvédemlékművet, befejezte az abbahagyott aradi Szabadságharc emléket, megmintázta Andrássy Gyula lovas szobrát, Erzsébet királyné emlékművét, a Hősök terére pedig az ő koncepciója szerint készült el az Ezredéves Emlékmű (1896–1929). Ahogy időről időre változik a 19–20. század fordulójának megítélése, úgy változik Zala értékelése is. A városképpé szelídült történelmi panoptikumnak aposztrofált munkái némiképp elhomályosítják a portrékészítő művészt, aki többek között Deák Ferenc és Benczúr Gyula jellemét is oly kifejezően ragadta meg.
Az itt bemutatott elragadó női portré jól reprezentálja, hogy a századfordulón már nemcsak a tisztelgő, emlékmű jellegű arcképekre volt igény, hanem a gazdag polgári otthonok számára készítendő dekoratív, közvetlen hangvételű alkotásokra is. Szemere Attila feleségének márványbüsztje egy ragyogóan kifaragott mű, a hazai szecesszió kiemelkedő darabja. Nehéz elképzelnünk, hogy ugyanabból a műhelyből került ki, mint Zala fent említett neobarokk munkái. A bájos hölgy kicsit révetegen emeli fel fejét és tekintetét. A lágy, összefogott formák, az arcot szépen keretező hajkorona és a jelzésszerű öltözet, ami lent akantuszlevelekbe megy át, bár diszkrét színekkel, de ugyancsak hangsúlyt kap. Zala jól igazodott az elváráshoz. A bécsi mágnásleány arcképét 1896-ban a korban divatozó szecessziós módon faragta ki. A büszt és posztamense egymással szerves kapcsolatot képez.
A mű 1930-ban az értékes Szemere-hagyaték részeként került a múzeumba, éppen az ábrázolt személy nagylelkű ajándékaként, aki többek között Karlovszky Bertalan róla festett arcképével is megajándékozta gyűjteményünket.
Goda Gertrud műleírása alapján
(In: A Herman Ottó Múzeum Képtára. Szerkesztette: Pirint Andrea. Miskolc, 2004. 71. Kat. szám: 68.)