RUTTKAY GYÖRGY (1898–1974)

Tánc, 1930 körül

formába öntött, mázas keménycserép; M: 22 cm; bevésett jelzés a talp peremén: R Gy
Képzőművészeti Gyűjtemény, ltsz: 92.193.

Ruttkay György mint a Kassák Lajos vezette Ma-kör tagja, a magyar aktivizmus képviselője írta be nevét a magyar művészet történetébe. Pályájának későbbi alakulását mindenekelőtt Miskolc történetírása tartja számon. A Tanácsköztársaság bukását követő események új irányba terelték életét. A művész elvégezte a jogakadémiát, s egészen nyugdíjazásáig jogi pályán működött. A Göncön, Szikszón, Kassán, majd Szegeden eltöltött évek után, 1950-ben telepedett le Miskolcon, s itt már újra csak a művészetnek élt.
A Herman Ottó Múzeum 1983-ban több festményt és rajzot is megvásárolt hagyatékából, s 1984-ben kiállítással tisztelgett a művész emléke előtt. Alkotásai és írásai arról vallanak, hogy Ruttkay egész életében megőrizte aktivista attitűdjét, közösségi gondolkodását, de expresszivitásra és szerkezetiségre törekvő formanyelvét is.
Itt bemutatott alkotásával kapcsolatban Goda Gertrud művészettörténész így fogalmaz: „A 20. század elejétől – ahogy a képzőművészetben, úgy a mozgásművészetben is – volt egy határozott szembefordulás az elmúlt kor kifejezési formájával. Ez pedig a lágyságot vetette el és a szögletesnek nyitott teret. Az orosz balett és Picasso kubizmusa szinkronban volt. A szenvedély végletessége még a két világháború közötti társastáncokban is felfedezhető. Ruttkay a tangó rapszodikus mozdulatát fokozza a nagy, tiszta geometrikus formákkal.”
A festő- és grafikusművész érdeklődését minden bizonnyal felesége, a miskolci születésű Nyíry Lili (1909–1996) szobrászművész keltette fel a plasztika iránt. A képtárunkban kiállított kerámiaszobrot 1992-ben a művész özvegyétől vásárolta meg a múzeum.
Pirint Andrea