A képviselők  a reformkor kezdetén latin nyelven szólaltak meg, ezért 1825-ben nagy feltűnést keltett Széchenyi István gróf, amikor a tudományos akadémia alapítása ügyében magyar nyelven szólalt fel. 

Az 1843/44 évi országgyűlés fogadta el a magyar nyelv államnyelvvé tételét. Az 1770 és 1872 között zajlott nyelvújítási mozgalom részeként számos magyar szó született a politikai, közéleti nyelvhasználatra is, felváltva a latin és német kifejezéseket:

véleményszabadság

védvámrendszer

választás

szavazat

forradalom

indítvány

képviselőház

népképviselet

bizottmány (=bizottság)

ellenzék

többség

kevesebbség (később kisebbség) 

közügy

szabadelvű

kormánylati ágak 

külügyországlár (=külügyminiszter)

hadügyér (=hadügyminiszter)

közbátorság (=közbiztonság) 

avatkozatlan, középletes (=semleges)

kiegyenlíteni =(megegyezni)

elvbarát

elvhős 

elvtárs

miniszterpolgártárs