GARDRÓB

NŐI KOSZTÜM – ZÁHONYI LUJZA

NŐI KOSZTÜM – ZÁHONYI LUJZA

A férfiak ruhatárából merítő női kosztüm, azaz a szoknyából, blúzból és kabátból álló ruhaegyüttes a 19. század végén vált széles körben elfogadott viseletté, összefüggésben az életmódban történt változásokkal, a női emancipációs törekvésekkel, valamint a kényelmetlen és egészségtelen ruhák megreformálására való kísérletekkel. 

A férfizakó szabásvonalát követő, a csípő vonala alá érő, csupán kevés díszítést engedő angol kosztüm mellett a francia divattervező, Coco Chanel 1950-es évek elején bemutatott kifinomult, ékszergombokkal díszített, mégis kényelmes és nőies kosztümje tette a legnagyobb hatást e viseletre, amely aztán a modern nő védjegyévé vált. Az addig főként sportruházaton, felsőöltözeteken alkalmazott gyapjúalapú tweedszövetet szintén Chanel emelte be a blézerek és szoknyák alapanyagai közé, hazánkban is évtizedes divatot teremtve ezzel.

A női kosztüm szabása, szövetanyagai, bélése, gombjai és díszítései az évszázad során végtelen változatosságban születtek meg, ám a kosztüm mindvégig a női ruhatár alapdarabja maradt.

A kiállításunkon látható szürke kockás, téli kosztümöt Záhonyi Lujza ruhatervező, divatgrafikus tervezte 1986-ban, saját viseleteként. Záhonyi Lujza az Iparművészeti Főiskolán textilszakon, ruhatervező szakirányon végzett, majd az Iparművészeti Vállalat Divatstúdiójának divattervezőjeként kezdett el dolgozni. Művészeti vezetőként 1958-ban egy maroknyi szakemberrel hozta létre a vállalat ruhaüzemét, valamint a Modell Mintaboltot, amely kisszériás, az iparművészeti zsűri által elbírált kosztümöket, komplékat, kabátokat, alkalmi ruhákat, nadrágkosztümöket és szoknyákat árusított. A belvárosi boltban azok a dolgozó nők vásároltak, akik vágytak a minőséget képviselő, stílusos és letisztult öltözékekre, a divatszalonokat azonban nem engedhették meg maguknak. 

Az Iparművészeti Vállalat égisze alatt létrejövő IDEA tervezői által létrehozott viseletek elismert márkanevet jelentettek az 1980-as években.