Korniss Péter. Folyamatos emlékezet Korniss Péter. Folyamatos emlékezet
  • A változás - 3. nézet
    Korniss Péter. Folyamatos emlékezet Bejárat A múlt A múlt - 2. nézet A múlt - 3. nézet A múlt - 4. nézet A múlt - 5. nézet A múlt - 6. nézet A múlt - 7. nézet A múlt - 8. nézet A múlt - 9. nézet A vendégmunkás A vendégmunkás - 2. nézet A vendégmunkás - 3. nézet A vendégmunkás - 4. nézet A vendégmunkás - 5. nézet A vendégmunkás - 6. nézet A vendégmunkás - 7. nézet A változás A változás - 2. nézet A változás - 3. nézet A változás - 4. nézet A változás - 5. nézet A változás - 6. nézet A hagyomány A hagyomány - 2. nézet A hagyomány - 3. nézet A városban A városban - 2. nézet A városban - 3. nézet Impresszum Virtuális séta
  • info
  • 3d_rotation
  • view_module
  • hu
  • en
chevron_left
  • expand_less
  • expand_less
  • expand_less
  • expand_less
  • expand_less
  • expand_less
  • expand_less
  • expand_less
  • expand_less
  • expand_less
  • expand_less
chevron_right

A változás - 3. nézet

Gazda az istállóban
Idős férfi, leányával és dédunokájával
Lányok a főúton
Krumplipucolás, televízió mellett
Szobasarok
Házaspár a nyári konyha előtt
Házaspár tányérantennával
Anya és leánya az új házban
Apa és leánya
Görkorcsolyás lány
Ikrek

A változás - 3. nézet

A változás
1989–2016

Korniss Péter 1989 után újra visszatért a korábban sokszor látogatott, ismerős vidékekre. Személyes kötődései, a fotográfia által létrejött barátságai és kapcsolatai folytán nem kellett újból elfogadtatnia magát, azonban egy másfajta képi világgal került szembe.
A kelet-európai országokban történt politikai és gazdasági földcsuszamlás a falvak életét is megváltoztatta, és újra témát adott a fotográfusnak. A falusi közösségek házai, viseletei és szokásai lassan megváltoztak, és ezzel párhuzamosan a globalizáció megjelenése is új tartalmi és képi mondanivalót teremtett. A határok átjárhatósága, a munkaerő szabad áramlása pedig megnövelte a gazdasági okokból otthonuktól távol munkát keresők, a vendégmunkások számát.
Korniss ebben a korszakban kezdett beállított és bevilágított fotográfiákat készíteni. A műtermi lámpák, állványok és a nagyobb kamera a régi képeket idéző magatartást hívott elő a szereplőkből, és a kompozíciók gyakran a 20. század elején készült képek fotóműtermi hangulatát idézik. Míg azonban a korábbi generációk a városi fényképészhez mentek, Korniss a szereplők otthonában teremtette meg saját képi világát.
Ezeket a képeket először 1998-ban mutatta be önálló kiállításon a Műcsarnokban, és jelentette meg könyvben Leltár – Erdélyi képek (1967–1998) címmel.