A változás - 2. nézet

A változás
1989–2016

Korniss Péter 1989 után újra visszatért a korábban sokszor látogatott, ismerős vidékekre. Személyes kötődései, a fotográfia által létrejött barátságai és kapcsolatai folytán nem kellett újból elfogadtatnia magát, azonban egy másfajta képi világgal került szembe.
A kelet-európai országokban történt politikai és gazdasági földcsuszamlás a falvak életét is megváltoztatta, és újra témát adott a fotográfusnak. A falusi közösségek házai, viseletei és szokásai lassan megváltoztak, és ezzel párhuzamosan a globalizáció megjelenése is új tartalmi és képi mondanivalót teremtett. A határok átjárhatósága, a munkaerő szabad áramlása pedig megnövelte a gazdasági okokból otthonuktól távol munkát keresők, a vendégmunkások számát.
Korniss ebben a korszakban kezdett beállított és bevilágított fotográfiákat készíteni. A műtermi lámpák, állványok és a nagyobb kamera a régi képeket idéző magatartást hívott elő a szereplőkből, és a kompozíciók gyakran a 20. század elején készült képek fotóműtermi hangulatát idézik. Míg azonban a korábbi generációk a városi fényképészhez mentek, Korniss a szereplők otthonában teremtette meg saját képi világát.
Ezeket a képeket először 1998-ban mutatta be önálló kiállításon a Műcsarnokban, és jelentette meg könyvben Leltár – Erdélyi képek (1967–1998) címmel.