DOMENICO GHIRLANDAIÓNAK TULAJDONÍTVA

Lucrezia Tornabuoni képmása

1475 körül
Tempera, olaj, fa
53,3 × 39,9 cm
London, National Gallery of Art
Ltsz. 1952.5.62

Domenico Ghirlandaio a 15. századi firenzei festészet egyik legkiemelkedőbb képviselője. Élete során a város elöljáró és gazdag polgárainak megbízásából számos festményt készített, ezek közül a Szépművészeti Múzeum remekműve a Szent István protomártírt ábrázoló oltárképtábla. A nagy befolyással bíró Tornabuoni bankárcsalád megbízásából nemcsak templomi környezetbe szánt, bibliai témájú képet festett, hanem portrékat is.

Az 1475 körül befejezett festményen háromnegyedes profilban ábrázolja a firenzei politikai és kulturális élet kiemelkedő alakját, Lucrezia Tornabuonit. Az akkor már ötvenéves asszonyt a férjezett nők fejkendőjével és sötét ruhában láthatjuk. Édesapja tizenhét éves korában adta feleségül a szövetségese, idősebb Cosimo de’ Medici elsőszülött fiához, Piero di Cosimóhoz. A párnak hét gyermeke született, közülük öten érték el a felnőttkort. A portré készültekor Lucrezia már megözvegyült. Köszvényben szenvedő férje korai halálát követően fiai, Lorenzo és Giuliano lettek a Firenzei Köztársaság legnagyobb hatalmú, vezető szerepet betöltő polgárai.

Ghirlandaio a város de facto fejedelmeinek édesanyját letisztultan, alázatos, erkölcsös és higgadt nőként ábrázolta. A festmény visszafogottságából nem derül ki, hogy Lucrezia életét mennyire meghatározták a firenzei politikai viharok, hogy a konfliktusokat milyen sikeresen oldotta meg. Költőnőként hatással volt fia, Lorenzo il Magnifico költészetére is, aki talán az ő példájára kezdett a latin helyett az anyanyelvén írni. Rendkívüli műveltsége révén Lucrezia latin és görög nyelven is olvashatta az európai irodalom nagyra tartott alkotásait, és gyermekeinek taníttatásáról is gondoskodott. Költeményeiben, a poemetta sacrákban, amelyek férje halála után születtek, elsősorban vallásos buzgalmát fejezi ki, de visszatérően foglalkoztatja a nők társadalomban és hatalomgyakorlásban töltött szerepe is. Eszter és Ahasvérus történetében a bibliai forrást a helyi vallásos hagyományokkal és saját megélt valóságával vegyíti. Finom utalásai révén a mai olvasó egyedi bepillantást nyerhet a Medici-udvar hatalmi dinamikáiba.