JACOPO CARUCCI, ISMERT NEVÉN PONTORMO

id. Cosimo de’ Medici képmása

1519–1520 körül
Olaj, fa
87 × 67 cm
Firenze, Le Gallerie degli Uffizi
Ltsz. 1890 n.3574

A Mediciek története az 1200-as évektől a 18. századig ível, a család aranykora mégis Cosimo Il Vecchio, Piero de’ Medici, Lorenzo il Magnifico és I. Cosimo idejére esik. Idősebb Cosimo – apja, Giovanni di Bicci nyomdokaiba lépve – jövedelmező családi bankot és befolyást vett át, hatalma azonban megrendült, amikor 1433-ban vetélytársai elűzték Firenzéből. Nem sokkal később azonban megerősödve tért vissza, és évtizedeken keresztül irányította a várost, hivatalos cím és rang nélkül. Egyszerre volt mezőgazdasági szakértő, nagylelkű adakozó és ravasz politikus. Felfedezte, hogy a városi adminisztráció kulcsfontosságú szerve az államadósság-bizottság, amely a tisztségviselők pénzügyeinek átvilágításáért felelt. Hála a bizottságban vállalt szerepnek, a Mediciek mindenki zsebébe beleláttak és rajta tarthatták a kezüket a hivatalnoki kinevezéseken is.

Bár a portré hatvan évvel az ábrázolt halála után készült, a festmény a mai napig meghatározza a Medici családfő emlékezetét. Pontormo a firenzei forinton látható képmás után dolgozott, ezért láttatja profilból Cosimót, akit a szék háttámlájára vésett P-P-P felirat a város tiszteletbeli atyjaként és alapítójaként azonosít (Pater Patriae Parens). A kortársaknak azonban nem a higgadt és méltóságteljes kereskedőfejedelem alakja, vagy a kereskedők hagyományos viselete, a vörös kalap és köpeny szúrhatott szemet, hanem a törött babérág, amelyet a kép bal oldalán látunk. A festmény abban az évben készült, amikor Cosimo il Vecchio fia, II. Lorenzo de Medici örökös nélkül elhunyt, és így a család pozíciója veszélybe került. X. Leó pápa, Lorenzo fia, azonban gondoskodott az utódlásról. A dinasztia egyik mellékágának ugyanabban az évben született sarját a Cosimo névre kereszteltette, hozzákötve a Mediciek jövőjét. A festmény egybehangzó üzenetét a babércserjére fűzött mondatszalagon olvashatjuk: „Egy törött ág nem gyengíti a másikat”. A kisgyermek beváltotta a hozzá fűzött reményeket, I. Cosimóként ő szerezte meg a Mediciek számára Firenze hercegi címét.