KÖRÖSFŐI-KRIESCH Aladár
Buda (Budapest), 1863 – Budapest, 1920

Zách Klára története II., 1911

Körösfői Kriesch Aladár alapította meg Gödöllőn a nemzeti stílus kialakítását célul tűző szecessziós művésztelepet, amely elsősorban a legendákban élő magyar történelemből vette témáit. A gödöllői alkotók középkorkultusza tükröződik a Zách Klára történetét feldolgozó két nagyméretű táblaképén is, melyek a 14. századi magyar történelem egyik tragikus eseményé be avatják be a nézőt. A legenda szerint Klára édesapja, Zách Felicián az Anjouházi uralkodóra támadt lánya meggyalázása miatt, és e tettéért egész családja életével fizetett.
Az ármány és a csábítás a festmény bal oldalán álló királyné és öccse, Kázmér alakjában ölt testet, míg tőlük elkülönülve az udvarhölgyek kecses társaságában látjuk az áldozatul eső fiatal nőt, a szépség és tisztaság megformálóját. Körösfői a népművészeti motívumokkal elegyített szecessziós formanyelv segítségével alakította festmény és gobelinkompozícióit. E művén a dekoratív körvonalakkal meg rajzolt lánycsoport művészettörténeti előképe Botticelli Primaverája volt.