SCHEIBER Hugó
Budapest, 1873 – Budapest, 1950

Vurstli, 1932 körül

Az ifjú Scheiber Hugó a bécsi Práterben címfestőként dolgozó apjának segédkezett a mutatványosbódék és a cirkuszi sátrak között. Vonzotta és taszította a festett arcú bohócok, vakmerő légtornászok, kihívó műlovarnők világa.
A képen kivilágított körhinta forog a Városligetben felállított vurstli centrumában, a körötte hangyabolyként nyüzsgő, arctalan embertömeg türelmesen vár a sorára. Az olasz futurista festők hatására Scheiber madártávlatból láttatja a ringlispíl köré sereglő sokaságot, felülről nézve minden jelentéktelenebbnek, esendőbbnek látszik. Körbeforog a kerék, és végül mindenki sorra kerül. A nagyváros távoli fényei és az emeletes házak körvonalai az alkonyi égbolt kékjébe rajzolódnak. Az olasz futuristák magukénak érezték Scheiber képeit, az 1933-as római országos kiállításukon vezetőjük, Filippo Tommaso Marinetti kérésére két termet is a rendelkezésére bocsátottak, hogy önálló tárlaton mutathassa be munkáit.