Modern Idők Modern Idők
  • A kutató művészet - 2. nézet
    Magyar művészet a millennium és a második világháború között Égi és földi Paradicsom Égi és földi Paradicsom - 2. nézet Égi és földi Paradicsom - 3. nézet I. folyosó I. folyosó - 2. nézet I. folyosó - 3. nézet II. folyosó Egy nagypolgári otthon művészi harmóniája Egy nagypolgári otthon művészi harmóniája - 2. nézet Magyar Vadak Magyar Vadak - 2. nézet II. folyosó II. folyosó - 2. nézet Magyar Vadak - 3. nézet Magyar Vadak - 4. nézet Magyar Vadak - 5. nézet III. folyosó III. folyosó - 2. nézet III. folyosó - 3. nézet III. folyosó - 4. nézet A kutató művészet A kutató művészet - 2. nézet A művészet forradalma A művészet forradalma - 2. nézet A művészet forradalma - 3. nézet Kísérletező fiatalok Kísérletező fiatalok - 2. nézet Kísérletező fiatalok - 3. nézet Kísérletező fiatalok - 4. nézet
  • info
  • view_module
  • hu
  • en
chevron_left
  • expand_less
  • expand_less
  • expand_less
  • expand_less
  • expand_less
  • expand_less
  • expand_less
  • expand_less
  • expand_less
  • expand_less
chevron_right

A kutató művészet - 2. nézet

Birkanyíró
Önarckép
Álló fiú
Női arckép (Kornéliám)
Tihanyi Lajos
Csendélet szoborral
Weiner Leó arcképe
Önarckép
Fésülködő
Csendélet fedeles vázával

A kutató művészet - 2. nézet

Nyolcak

A modernista törekvések a magyar képzőművészetben a 20. század tízes éveiben a Nyolcak elnevezésű művész-csoport radikális programjával indultak. A Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köréből (MIÉNK) kivált Kernstok-kör (később Nyolcak) csoportjának első kiállítása 1909 decemberében Új képek címmel nyílt a budapesti Könyves Kálmán cég kiállítóhelyiségében. Az 1911 áprilisában megalakult Nyolcak a budapesti Nemzeti Szalonban rendezték meg első bemutatójukat. A Párizsban élő Czóbel Béla csak névlegesen csatlakozott a kiállítókhoz, a mozgalom magját alkotó festőgárda: Berény Róbert, Czigány Dezső, Kernstok Károly, Márffy Ödön, Pór Bertalan, Orbán Dezső, Tihanyi Lajos művei mellett Lesznai Anna hímzései, Fémes Beck Vilmos és Vedres Márk szobrai szerepeltek. A Nyolcak művészetfilozófiai alapvetésükkel visszanyúltak Paul Cézanne klasszikus modernizmusához, a szilárd értékeken nyugvó tudatos formálás eszményéhez. Szakítottak az impressziókat rögzítő festői kifejezéssel, a komponálásban a látvány összefüggéseinek vizuális értelmezésére törekedtek. Szívesen alkalmazták a természeti környezetben megjelenő aktok kiegyensúlyozott kompozícióit, a fürdőzők és a lovas jelenetek változatos kombinációit. Szintén a cézanne-i örökséghez köthető a néhány tárgyból — gyümölcsökből, tálakból, kancsókból, drapériákból — összeállított asztali csendélet műfajának alkalmazása. A racionális alkotói módszerek hangsúlyozása ugyanakkor nem zárta ki az érzelmi indíttatású festői kifejezés létjogosultságát sem. Tihanyi Lajos és Berény Róbert szuggesztív portréinak torzított formái és markáns gesztusai a modellek karakterének érzékletes megjelenítését szolgálták.

A Nyolcak közös fellépése viszonylag rövid ideig tartott, mindössze három csoportos kiállításon szerepeltek együtt. Az utolsón, amelyet 1912 telén a budapesti Nemzeti Szalonban rendeztek, már csak négyen vettek részt. Radikális nézeteikkel és újszerűen fogalmazott kompozícióikkal — ez alatt a rövid idő alatt is — alaposan felkavarták a hivatalos művészeti élet konzervatív állóvizét.