Aktivizmus - Bécs - Berlin - Bauhaus
Az 1910-es években kibontakozó magyar aktivista mozgalom háborúellenes magatartást képviselt. A Kassák Lajos szerkesztette A Tett című folyóirat elsősorban irodalmi és politikai irányultságú volt. Az 1916 októberében betiltott A Tett folytatásaként indított MA című lap a képzőművészetre helyezte a hangsúlyt. A berlini Der Sturm galériához hasonlóan a MA kiállítótermet nyitott Budapesten. Az 1917-es első tárlaton a brassói Mattis Teutsch János műveit mutatták be, az 1918-as demonstratív kiállításon a magyar aktivisták színe-java szerepelt. Nemes Lampérth brutális nyerseséggel megfestett vaskos aktjai és tájképei expresszív festői szemléletéről tanúskodtak. Uitz Béla csomagolópapírra készített nagyméretű figurális szénrajzain erős fény-árnyék hatás érvényesült. Bortnyik Sándor kubisztikus grafikai lapokat komponált, a MA-kiadványok címlapjait többnyire ő tervezte. A Nyolcak köréből érkezett Tihanyi Lajos folytatta portrésorozatát, melyben jelentős magyar értelmiségieket örökített meg. A MA kulturális rendezvényei a modern művészet terjesztésének színhelyei voltak. Programjukban a kultúra egészét a társadalom legszélesebb köre számára akarták elérhetővé tenni.
A Tanácsköztársaság bukása után az elkötelezett értelmiség többsége emigrációba kényszerült. A Kassák köré szerveződött avantgárd művészet központja Bécsbe tevődött át. Kassák 1920 májusában újraindította a MA folyóiratot, amely a nemzetközi művészeti magazinok méltó társlapja lett. Két berlini munkatársa: Moholy-Nagy László és Kállai Ernő közreműködésével helyt adott az aktuális kortárs képzőművészeti törekvéseknek és elméleti írásoknak. Ő maga is festeni kezdett, az orosz konstruktivista művészet hatására sík-geometrikus kompozíciókat, úgynevezett képarchitektúrákat alkotott. Moholy-Nagy László kísérletező művészi aktivitására felfigyelt a Bauhausba új tanárt kereső Walter Gropius, és őt bízta meg az előkészítő tanfolyam, majd a fémműhely vezetésével. Számos magyar művész tanult a Bauhaus iskolában (többek között Bortnyik Sándor, Molnár Farkas, Pap Gyula, Stefán Henrik, Johan Hugó, Weininger Andor és Breuer Marcell, aki a csőbútor feltalálójaként vált világhírűvé). A berlini Der Sturm galériában szerepelt magyar művészek egy része a geometrikus absztrakció konstruktív szemléletét képviselték (Bortnyik Sándor, Kassák Lajos, Péri László, Moholy-Nagy László), mások a késő expresszionista kifejezés dekoratív vonulatához kapcsolódtak (Kádár Béla, Scheiber Hugó, Schönberger Armand).
Modern Idők
