E kép megfestésének évében, 1867-ben Munkácsy túl van a bécsi (1865) és a müncheni (1866) festészeti akadémiára való beiratkozáson. A Női arckép még a nagy hatással és jelentékeny következményekkel bíró, báró Eötvös József vallás- és közoktatási miniszter állami ösztöndíjából finanszírozott, a Párizsi Világkiállítás megtekintését célzó utazás előtt készülhetett.

Bár az éles körvonalak és a festésmód keménysége már eltűnik, a tekintet lágy, de az érzés- és gondolatközlő kifejezés megragadására még várni kell. Igaz, nem sokat, csupán egy évet, amikormegfesti – már Düsseldorfban – az évtizedekig lappangó, mára előkerült Ásító inast. És mi történik a festővel még ez idő tájt? Munkácsy 1868-ban így fogalmaz egy unokanővéreinek írt levelében: „Én azt tapasztalom magamon, hogy hazámon kívül nem tudnék megtelepedni, nem tudom, gyengeség ez? Ha nem úgy van, alig várom, hogy tanulmányaimat befejezhessem, s azután ismét otthon lehessek, mert bizony csak igaz az, hogy mindenütt jó, de mégis jobb otthon.”

Körülményei és a feltáruló lehetőségek (házasságát és a művei iránt való lelkes érdeklődést kell ezen értenünk) viszont olyannyira megváltoztatják életét, hogy a hazatérésről kényszerűen lemond. Boros Judit szerint: „Munkácsy ekkor érezte meg, mit jelent sok pénzt keresve élni »a művészet Mekkájában« (...) Természetesen az első párizsi évben még meggondolhatta volna magát, és ha Cécile Papier de Marches valamilyen tekintetben meghatározó szerepet játszott

Munkácsy pályájának alakulásában, akkor csakis ebben: a köztük szövődő viszony, amely bizonyos jelek szerint már 1872 nyarán elkezdődött, eleve kizárta Munkácsy hazatérését.”

A magyarországi művészeti élet akkori jellemzőinek ismeretében könnyen eldönthetjük, hogy az ország Munkácsy Franciaországban maradásával nyert vagy veszített egy híres festőt.

UGYANEKKOR TÖRTÉNT A 19. század második harmadában Európában továbbra is tartja magát a historizmus, de a realista törekvések egyre inkább teret hódítanak: az angol Constable és Turner, a francia Honoré Daumier Millet, Courbet és Corot, valamint az orosz Repin működése nagy változásokat hoz a festészetben.

UGYANEKKOR TÖRTÉNT A Párizsban báró Hausmann által irányított városépítészeti forradalom idején épült Charles Garnier tervei szerint az Opera.

UGYANEKKOR TÖRTÉNT A wesztáliai felmenőkkel bíró George Westinghouse amerikai mérnök 1867-ben feltalálja az automata légféket. Újítását ipari fejlesztések sora követi a következő évtizedekben.