Munkácsy Mihály

Siratóasszonyok a keresztfánál

1895
Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria

A Siratóasszonyok a keresztfánál / Beteljesedett című képet gróf Andrássy Gyula özvegye, Kendeffy Katalin rendelte meg férje 1890-ben bekövetkezett halála után Munkácsy Mihálytól. A Kálváriaábrázolások hagyományát követte a Golgota fő jelenetét önálló kompozícióként feldolgozó mű, amely 1895-ben készült el és került a tőketerebesi Andrássy-kastély parkjában lévő neogótikus mauzóleumba.
Mikszáth Kálmán szerint: „Andrássy Gyula gróf csúcsa volt a magyar úri nobilitásnak és a magyar szellemnek. Ha Deák Ferencz a magyar paraszt inkarnácziója, azoknak összes bölcsesége egy fejben, Andrássy a magyar úr finomsága, charme-ja és szeretetreméltósága desztilált alakban. Nagy úr tudott lenni, a nélkül, hogy gőgös legyen, mindenkit megnyert, sőt megigézett, a nélkül, hogy leereszkedőnek látszanék. Vonzó előkelőség s valamely megmagyarázhatlan kellem sugárzott ki egész lényéből. Sokat tudott, többet, mint amennyit tanúlt, tisztán és messze látott, messzebb, mint a mennyit az emberi értelemnek és tapasztalatnak adatott látni. Divináczió dolgozott benne, a mi a jósokban és prófétákban. Nagy becsben kell tehát tartani, a mit alkotott és óvakodni hozzá nyúlni. Meg kell hánytorgatni az elmékben, a mit mondott. Az több lehet az emberi bölcseségnél; az isteneknek sejtelemmé gyengült látása, — a mit a lángész kap tőlük."
(M. K.: Andrássy szobra. In: Vasárnapi Ujság, 53/49. 1906. december 9. 794. p.)
Andrássy Katinka grófnő, a későbbi Károlyi Mihályné ekképpen emlékezett a mauzóleumban tett látogatásokra: „Órák hosszat ültem a terebesi hideg családi sírboltban apámra gondolva, itt volt eltemetve Andrássy nagyapám és nagyanyám is fekete márványszarkofág alatt, amelyen Ilona
néni életnagyságú karcsú mása térdelt, Zala György műve. A kápolna hajójában Munkácsy Mihály Krisztus keresztre feszítését ábrázoló nagy képe függött. A fehér márványból épült kis mauzóleum a tó partján állt. Mögötte diófákkal sűrűn beültetett kis domb emelkedett. A lépteim alatt ropogó száraz levelek szaga Mindszentek sötét estjére emlékeztetett, november elsejére, amikor lámpásokat és koszorúkat cipelve, szótlanul kísértük szüleinket a családi sírbolthoz. A lámpások világa kerek foltokat vetett az őszi levelekkel vastagon fedett ösvényre. Szerettem ezt a szertartást, minden évben vártam, mint valami különleges élményt..."

UGYANEKKOR TÖRTÉNT Amikor Munkácsy Mihály megkapja a Siratóasszonyok a keresztfánál / Beteljesedett című kép elkészítésére vonatkozó megbízást, akkor született Békéscsabán Mokos József festő, a város emblematikus tanáregyénisége.

UGYANEKKOR TÖRTÉNT AZ 1890-es évek első felében a honfoglalás témája iránt a magyar festők körében élénk érdeklődés mutatkozott. „A főváros legszebb látványossága - ahogyan a Vasárnapi Ujság írja - az Andrássy-út végén Feszty Árpád óriási körképe: a magyarok bejövetele."

UGYANEKKOR TÖRTÉNT Két francia mérnök, a Lumière testvérek nevéhez fűződik a film feltalálása. Az elkötelezett fivérek nem álltak meg a kísérletezés szintjén, körülbelül százhetven szabadalmaztatott találmányuk ismert, amelyek közül csupán egy a kinematográf.

UGYANEKKOR TÖRTÉNT Munkácsy Mihály a Siratóasszonyok a keresztfánál című képén dolgozik, amikor 1892-ben James Dewar brit kémikus és fizikus feltalálja a termoszt.