Nagylátószög Nagylátószög
  • Bevezető
    Nagylátószög Köszöntő VÁLASSZON NÉZETET Bevezető A kép megmozdul... Az első magyar filmek Az elsők A némafilm művészete Vitrin A némafilm művészete A világ fekete-fehérben és színesben A világ fekete-fehérben és színesben A hangosfilm története Stábtablók Vitrin Mozisztárok a korai hangosfilm korában Másfél hangos évtized Az újrakezdéstől a forradalomig (1945–1956) Az újrakezdéstől a forradalomig (1945–1956) Vitrin Az újrakezdéstől a forradalomig (1945–1956) Nyitás (1957–1968) Nyitás (1957–1968) Vitrin Nyitás (1957–1968) Menekülés a moziba (1969–1989) Menekülés a moziba (1969–1989) Vitrin Vitrin 2 Vitrin 3 Cenzúra szoba Cenzúra szoba A Balázs Béla Stúdió A Balázs Béla Stúdió A Balázs Béla Stúdió Budapesti 12 és Új Budapesti 12 Budapesti 12 és Új Budapesti 12 Vitrin Vitrin 2 Filmgyártás Vitrin Filmgyártás Filmgyártás Filmgyártás Filmgyártás Filmgyártás Filmgyártás Filmgyártás Színes évtizedek - A magyar plakátgrafika aranykora A magyar film a rendszerváltás után A magyar film a rendszerváltás után Vitrin A magyar film a rendszerváltás után Magyar filmesek a nagyvilágban Magyar filmesek a nagyvilágban Vitrin Magyar filmesek a nagyvilágban A Korda testvérek Vitrin A Filmarchívum - Ablak a világra Vitrin Impresszum
  • info
  • 3d_rotation
  • view_module
  • hu
  • en
chevron_left
  • expand_less
  • expand_less
  • expand_less
  • expand_less
  • expand_less
  • expand_less
  • expand_less
  • expand_less
  • play_circle_outline
    cancel
chevron_right

Bevezető

Nagylátószög 120 éves a magyar film
Szőts István saját Laterna Magicája
Laterna magica vetítő
Laterna magica üvegdiák
Laterna magica vetítő
Carrée laterna magica vetítő

Bevezető

Az első megrendezett jeleneteket is tartalmazó magyar filmet, A tánczot 1901. április 30-án mutatták be a budapesti Uránia Tudományos Színházban. Ezt az időpontot tekintjük a magyar film születésnapjának. 120 év telt el azóta, egy hosszú és fordulatos időszak, amelynek eredményeire, értékeire és kihívásaira ilyen távlatból mindenképpen érdemes visszapillantani. Az évforduló alkalmából rendezett kiállítás ennek szellemében született, nagyívű áttekintést nyújt a magyar mozgókép történetéről a kezdetektől napjainkig. 

A magyar mozgókép történetét a sokszínűség, a szerteágazó, összekapcsolódó, majd újra eltérő utak jellemzik, amelyek alakulásában a történelemnek éppúgy szerepe van, mint az újító szándékoknak és gondolatoknak. A kiállítás célja, hogy átfogó képet adjon a hazai filmművészet és filmipar múltjáról és jelenéről, amely első pillanatától kultúránk fontos területe. Különleges utazásra invitálja a látogatót, mely a film megszületésétől, a némafilmkorszakon és a hangosfilm feltalálásán át napjainkig vezet. Megjelennek itt a különböző időszakok mesterei és a nagy klasszikusok, de mellettük felbukkannak mára már elfeledett, filmtörténeti szempontból mégis meghatározó művek is. Az alkotási folyamat, a gyártás technológiája és a filmnézés élménye egyformán fontos része ennek a világnak, ezért a kiállítás ezeknek a témáknak is teret nyit. Kitekintést ad továbbá azoknak a nemzetközi karriert befutó, magyar származású alkotóknak az életére, akik  a világ filmművészetében is letették a névjegyüket. 

Egy ilyen kiállítás nem lehet meg mozgóképek nélkül, ezért a különböző témájú, változatos műfajú filmek képezik a terek fő motívumait. A vetítéseken az emblematikus, sokak számára emlékezetes jelenetek mellett kevésbé ismert, vagy akár eddig sosem látott felvételek is láthatók. A filmalkotás folyamatával a néző elsősorban a bemutatott tárgyakon keresztül találkozik, a szakma változatosságát a különböző kamerák, forgatási eszközök, eredeti jelmezek, makettek, kellékek érzékeltetik. A technika fejlődése önmagában is izgalmas történet, amely a mozgóképek végső formáját is befolyásolja, ezért a filmek és a létrehozásukhoz szükséges eszközök együttes bemutatása különleges lehetőséget kínál arra, hogy magát az alkotói folyamatot jobban megértsük.

A kiállítás összességében olyan kalandra hív, amely a magyar filmtörténet gazdagságát és a filmművészet időt, teret és kultúrákat összekötő természetét emeli ki, és anyagával az erről való párbeszédre késztet.