Gyermekkori érzelmek és emlékek / KÖNYVEK

DEMÉNY OTTÓ - KÖNYV

DEMÉNY OTTÓ

Séta Óbudán

Hol járok én? itt boldogabb koromban
mellig érő paréj nőtt. Hol a grund?
S hol van Viola? Itt ült a salakban
józanodni a tépett vagabund.
Hol van a borzas Lidi néni?
Vastag lauferköténye suhogott
g átszaladt a boltos Valasekhez,
a kelt gombóchoz fahéjat hozott.
A fatáskás munkások merre járnak
a gyárból milyen kerülőúton
baktatnak haza, hogy egyet se látok?
Tolonganak kék Ikarus-buszon.
És annyi más, amit emlékként őrzök.
Emberek, házak, zöld jegeskocsik.
Micsoda szilaj lázadás sodort el
benneteket? Fájón belémhasít
az igazság — én voltam hűtelen
míg a táj élte dacos életét.
S most siratom a kőből nőtt bogáncsot,
a szenny románcát, kínok gyönyörét.
Mert éltem benne, de ahogy kiestem
minden kötésből, sorsom messze vitt,
kereshetem az elhagyott világot,
s táj ringatja hűbb gyerekeit
akiket én már meg sem ismerek,
pedig velük játszottam egykoron.
S zúg az intelem: akivel közös
sors kötöz össze, azzal vagy rokon.

Demény Ottó, 1958