KASSÁK LAJOS (ÉRSEKÚJVÁR 1887 – BUDAPEST 1967)

Költő, író, lapszerkesztő, tipográfus, aki a vizuális művészetek sokféle ágában alkotott. A magyar avantgárd művészet vezéralakja, absztrakt festészete nemzetközileg elismertté tette. Az iskolát gyerekfejjel abbahagyva vasmunkásként került Budapestre, ahol aktívan részt vett a munkásmozgalomban. Baloldali gondolkodása egész életpályáját meghatározta. Örök lázadóként gyalog indult el nyugatra, a Párizsban megismert művészeti irányok egész életére hatással voltak. Hazatérve megalapította első, Tett című folyóiratát, azonban rövid időn belül betiltották. A proletárdiktatúra bukása után Bécsbe emigrált, ahol 1926-ig élt. 1945 után tagja lett a Magyar Írók Szövetségének, de a kultúrpolitikát élesen bíráló kritikái hatására 1953-ban kizárták a pártból. Művészi elszigeteltsége csak az 1960-as évek elejétől szűnt meg. Kassák óriási és szerteágazó életművet hagyott az utókorra.

KASSÁK LAJOS ÉS ÓBUDA

A főváros ostroma során megsérült angyalföldi lakásuk helyett az állam 1946-ban Békásmegyer-Ófaluban utalt ki számára egy komfort nélküli parasztházat, a Kőbánya utcában. A kitelepített svábok házaiban számos művész talált új otthonra hosszabb-rövidebb ideig. Az egyre erősödő külső és belső száműzetésben a falusi környezet menedéket jelentett Kassák számára: „Ha nincs a békási ház nagy csöndje, gyümölcsöskertje, nem éltem volna túl az elmúlt komisz esztendőket” – írta. Lakáscsere útján 1954-ben költözött át Óbudára, a Bécsi út 98. szám alatti bérházba, ami fordulópontot jelentett az életében. A művészi és társasági életbe egyaránt visszakerülő Kassákot az új környezet gyermekkorának világára emlékeztette: a folyó közelsége, a bérházban lakó gyermeksereg, a szomszéd kisemberek, az óbudai temető felé tartó halottas menetek a szülőváros fél évszázaddal azelőtti életét idézték fel benne. Ismét hódolt régi szenvedélyének, a horgászatnak, szerette a Dunát, a hegyek látványát, a természet közelségét. Absztrakt grafikáin, tusrajzain óbudai házak és tájak is feltűnnek. Emeleti lakásuk ablakából kihajolva szívesen figyelte az utcán zajló eseményeket. Az Óbuda-Békásmegyeren töltött évek jelentőségét az ekkor létrejött művek sokasága bizonyítja. Óbudai ihletésű mű viszonylag kevés született, ennél fontosabb volt a folyamatos alkotómunkát lehetővé tévő harmonikus légkör: az élet teljességének napról napra Kassák elé táruló látványa. Halála után művei révén végleg Óbudán maradt. Hagyatéka az emlékének ápolására 1976-ban létrehozott Kassák Múzeumban található.