navigate_before Gyermekkori érzelmek és emlékek

MESE - 5 éves kortól ajánljuk önállóan vagy családi, baráti társasággal játszani.

A kiállítás Gyermekkori érzelmek és emlékek egységében járunk, ahonnan választottunk nektek egy verset.

Olvasd vagy olvassátok el közösen a családdal Kassák Lajos: Advent van című versét!

Rajzold le egy kedves emlékedet és kérd meg a szüleidet, hogy ők is rajzolják le egyik gyermekkori szép emléküket!

Örülnénk, ha megosztanád velünk az alkotásod! Küld el a pasti.katalin@obudaimuzeum.hu e-mail címre és írd meg Katinak, hogy szeretnéd-e, ha a múzeum honlapján megjelenne a műved és a neved.

Ha könyvből szeretnéd olvasni, keresd fel a hozzád legközelebbi könyvtárat! Ha III. kerületi vagy, ajánljuk az Óbudai Platán Könyvtárat.

Kassák Lajos: Advent van

Advent van, s átjárja lelkem
a szeretet és az emlékezés.
Rájövök ismét-tán ezredszer-,
hogy szépen élni gyakran túl kevés.
Szeretni szóban és tettekben,
hinni, remélni szüntelen.
Táplálni kell mosollyal, öleléssel,
hogy emléked hibátlan legyen.

Most visszarepülök gondolatban
gyermeki önmagamba újra…
látom, amint jancsi-kályha mellett
anyám fagyos lábujjamat gyúrja.
Hársfa teát tölt poharamba –
˝Idd meg! Nem fogsz fázni majd!˝
Átmelegedett a testem, valóban
s én azt hittem a tea tette azt.

Ma már tudom, tőle volt meleg.
Ölelés, szeretet, gondoskodás
ezek voltak mitől az a ˝jó˝
a testem és a lelkem járta át.
Ez adta azt a boldog érzést,
mi ma is rám tör, ha a múltba
révedek.Hiánya – így advent idejében –
fájón kéri vissza az elmúlt éveket.

Emlékszem a finom illatokra,
ami a konyhát járta át,
mikor sült a finom mézes,
és a lágyan foszló mákos kalács.
Arca piros volt az izgalomtól,
mikor a szobába engedett,
csilingelt egy üvegpohár szélén:
˝Itt az Angyalka! Megjelent!˝

Futottunk mind a fenyő köré,
ámultunk, örültünk nagyon.
Ezt a boldog érzést fiaimnak
minden karácsonykor átadom.
Már negyedszer töltjük el nélkülea karácsony szent ünnepét,
de lelkemben ott mosolyog képe,
ahogy átöleli hét kisgyermekét.

Mert az ünnep attól sokkal szebb lesz,
ha gyertyafényben rá emlékezünk
s tudom – onnan fentről ő is nézi:
Ugye mindenkit szeretünk?
Jusson szép szóból bárkinek!
Simogató, ölelő kezekből,
mosolytól csillogó szemekből
áradó tűz gyújtson fényeket!

Muzsika szálljon a gyermek kacajból,
áhítat járja át a lelkeket!
A szeretetet, mit tőle tanultunk
naponta adjuk át mindenkinek.