A Föld kőzetbolygó, ennek megfelelően a Nap születése után visszamaradt porból, kristályos anyagokból alakult ki, amely a Nap egyenlítőjének síkjában, korongként keringett.
A megszámlálhatatlanul sok apró keringő porszemcse összetapadásával egyre nagyobb és nagyobb anyagcsomók jöttek létre, melyek végül bolygócsírákká fejlődtek. A bolygócsírák folyamatos ütközések közben nemcsak mind nagyobb égitestekké nőttek, de meg is tisztították pályájuk mentén az űrt. Az ütközések energiája megolvasztotta a bolygók anyagát. Azok olvadt állapotban már könnyebben formálódtak a mai, gömbhöz hasonló égitestté. A kőzetbolygók keletkezése néhány tízmillió éévvel tovább tartott, mint a gázbolygóké. (1. kép)

Néhány érdekesség:

1. A Föld középpontja kb. 6371 km mélyen van alattunk. A szilárd kérgének vastagsága ehhez képest nagyon csekély, Miskolc alatt alig több mint 27 km. A kutatók még csak alig több mint 12 km mélyre tudtak lefúrni benne! (3. kép)
2. Bolygónk tengely körüli forgási sebessége az Egyenlítőnél 1674 km/h. Ha bárhol kelet felé sétálunk a Föld felszínén, máris gyorsabbak vagyunk nála.
3. A Föld tömegvonzása erős, de nem legyőzhetetlen. Ahhoz, hogy elhagyhassuk a földfelszínt, el kell érnünk a szökési sebességet, ami 39600 km/h. (4. kép)

1. kép A Föld születése mintegy 4,55 milliárd évvel ezelőtt kezdődött és 10‒20 millió év alatt formálódott kőzetbolygóvá Illusztráció: Bill Saxton, NRAO/AUI/NSF, 2012

2. kép A Naprendszer a bolygók kialakulásának kezdeti időszakában. Művészi rekonstrukció: NASA/JPL-Caltech, 2005

3. kép A Föld legmélyebb, Kola-félszigeti mélyfúrásának (12261 m) épülete. Fotó: Katja C. Schulze, 2000

4. kép Űrjárművek a közelmúltból (STS rendszer) és a jelenből (Atlas V), melyekkel az ember képes legyőzni a Föld tömegvonzását. Fotók: NASA, 2007 és 2011