A mezozoikumot megelőző óidő az eddigi legnagyobb kihalási eseménnyel zárult. A szárazföldön élő fajok 70%-a, a tengerekben élő fajok 95%-a pusztult ki ekkor. Ez volt az egyetlen olyan kihalás, amely a rovarvilágot is komolyan érintette.
A Perm végét a háromkaréjú ősrákok (trilobiták) mindössze öt nemzetsége érte meg: Kathwaia capitorosa (A-B), Acropyge brevica (C-D), Pseudophillipsia (E), Paraphillipsia (F-G), Cheiropyge (H). Ekkor azonban ők is kipusztultak. 

(Owens, R. M. 2003)

Pseudophillipsia

Testhossz: 4–5 cm
A tengeraljzaton élő törmelékevő.

Hibbertopterus permianus

„tengeri skorpió”
Testhossz: kb. 2,5 m
Meleg, part menti vizekben élt.

Pareiasaurus serridens

Növényevő hüllő, melynek még a szájpadlásán is ültek fogak.
Testhossz: 2 m-nél nagyobbra is megnőhetett, szárazföldi.

Elginia mirabilis

Hüllő, csak a koponyája alapján ismert.
Testhossz: a 3 m-t is elérhette, szárazföldi.

Youngina capensis

Kisméretű, korai hüllő, a mai hidasgyíkhoz hasonló.

Diplocaulus sp.

Kétéltű, jellegzetes bumeráng alakú fejjel
Testhossz: 1 m
Mocsarak és folyók lakója.

Dinogorgon rubidgei

Emlősszerű hüllő, ragadozó.
Testhosszt: kb. 2 m, erdőségekben élt.