A földtörténeti középidő elején a Magyarország aljzatát adó képződmények még máshol foglaltak helyet. Többségük a Tethys-óceán nyugati csücskének peremterületén helyezkedett el. Egy részük a későbbi eurázsiai, más részük a későbbi afrikai lemezhez kapcsolódott. A két mai kontinens ekkor még a széttöredezés kezdeti szakaszában lévő Pangea szuperkontinens része volt.
A középső jurában, 180 millió évvel ezelőtt megkezdődött a napjainkban is szélesedő Atlanti-óceáni terület kinyílása. A Tethys-óceánon belül a Pennini-óceánág születése a Tiszai- és a Pelso nagyszerkezeti egységek leszakadását eredményezte az Európai lemezről.
A középső krétában megkezdődött az Alpok és Kárpátok hegyláncainak felgyűrődése. A harmadidőszakban az Ausztroalpi, Kárpáti és Magyar középhegységi nagyszerkezeti egységekből kialakult az ALCAPA lemeztömb. Ez a Tisza-Dácia lemeztömbbel összeforrva a miocén elején (kb. 23 millió éve) foglalta el mai helyzetét. A Paratethys-tenger itt lefűződő területén alakult ki a későbbi Pannon-tó, s annak a helyén a mai Kárpát-medence. Ha ez utóbbi részletesebben is érdekel, ne felejtsd el meglátogatni az „Őserdei ösvényeken...” című kiállításunkat!