MAGYAR DINOSZAURUSZKUTATÁS - 2. nézet

Őslények a Hátszegi-medencéből és a „komlói tengerpart”

A Dél-Erdélyben található Hátszegi-medencét az 1900-as évek óta kutatják.  A dinoszauruszok mellett több hüllő, madár, sőt emlős maradványa előkerült innen. A Magyarosaurus dacus, Sauropoda dinoszaurusz létére meglepően kicsi volt. Hossza 6 méter, súlya 1 tonna lehetett. Törpe növése élőhelyével hozható összefüggésbe. A késő kréta időszakban egy dús növényzettel borított, Magyarország méretű sziget, a Hátszeg létezett itt. A szigethatás elmélete szerint a szűkös táplálékforrás nem tette lehetővé nagyméretű állatok fennmaradását, így ehhez az élőlények törpenövéssel alkalmazkodtak.

A Hátszegi-medence 70–65 millió éve. Rajz: Pecsics Tibor

A Hátszegi-medencében találták meg a Hatzegopteryx thambema maradványait. Magassága felemelt fejjel kb. 8 méter lehetett, súlya 200–250 kg. Valószínűleg kisebb hüllőket, dinoszauruszokat, fejlábúakat, rákokat, esetleg halakat fogyasztott. Rajz: Peter Montgomery, 2015

Balaur bondoc, ragadozó Theropoda dinoszaurusz a Hátszegi-medencéből. Közeli rokona az Iharkútról előkerült Pneumatoraptor fodorinak. Rajz: Pecsics Tibor

A Komlosaurus carbonis dinoszauruszt csupán lábnyomaiból ismerjük, melyeket 200 millió évvel ezelőtt hagyott hátra Pécs és Komló környezetében, az egykor ott hullámzó tenger partjának láperdejében. Az állat 12–18 cm hosszú, három ujjból álló hátsó lábain járt. Járás közben feltehetően erős farkával egyensúlyozott. Testhossza maximum 2,5 m, magassága 1–2 m lehetett. 

Komlosaurus carbonis
Rajz: Pecsics Tibor

A felhagyott pécs-vasasi külfejtés látképe 2013-ban, ahol 1966-ban megtalálták az első Komlosaurus lábnyomot. Megtalálójának személye vitatott, egyes források Wein Györgyöt, míg mások Csörnyei Zoltánt említik. 2014-ben a területen részlegesen újraindult a szénbányászat. További önálló lábnyomokat találtak 1980-ban Komlón, a pécsbányai külfejtésben pedig több száz, csapákba rendeződött nyomot fedeztek fel 1988-ban. Fotó: Sashegyi József, 2013