REPÜLÉS, KUTATÁSTÖRTÉNET, NÖVÉNYEK

A dinoszauruszok származása, csoportjuk elhelyezése az állatvilágban

A különböző fajok rokonsági kapcsolatait jól szemléltethetjük egy (család)fával. Vegyünk például két különböző állatfajt, amelyek egy-egy ág végén helyezkednek el! Ha az ágakon visszafelé haladunk, azok előbb-utóbb összefutnak. Ennél a csomópontnál van a két faj közös őse. Mindketten ennek a közös ősnek a leszármazottai, de valamelyest eltérő módon fejlődtek tovább. Amikor egy közös ős ága több kisebb ágra bomlik, akkor beszélünk fajkeletkezésről. Minél többet kell visszamennünk ahhoz, hogy megtaláljuk két faj közös ősét, annál távolabbi rokonságban állnak egymással.
Mivel a valaha élt állatoknak csak töredéke őrződött meg kövület formájában, és még kevesebb az, amit meg is találunk, a fajok teljes leszármazási vonalait, azaz a teljes fát lehetetlen pontosan megrajzolni. A közös ősökre és a kapcsolatokra vonatkozóan csak feltételezések léteznek.
Mivel az egy közös ősből származó állatok valamilyen közös tulajdonsággal rendelkeznek, ez alapján közös csoportokba oszthatjuk őket. Ilyen például a négylábúak (Tetrapodák) csoportja a gerinceseken (Vertebrata) belül. További jellegzetességek alapján egyre szűkebb csoportok alakíthatók ki.

Az itt látható (némileg egyszerűsített) családfán végigkövethetjük, hogy milyen tulajdonságok alapján sorolunk egy állatot a dinók közé!

  • A DINÓK TETRAPÓDÁK, azaz négy végtagjuk van
  • A DINÓK MAGZATBURKOSOK, azaz megszületése előtt az embriót membránok veszik körül
  • A DINÓK DIAPSIDÁK, koponyájukon a szemüreg mögött kettős nyílás (halántékablak) található
  • A DINÓK ARCHOSAURIÁK, azaz van egy további nyílás a koponyájukon a szemüregük előtt, a fogaik mederben ülnek, lábaik többnyire függőlegesen, a testük alatt helyezkednek el
  • A DINÓK ORNITHODIRÁK, azaz bokájuk csuklópántszerűen ízesül a lábszárukhoz.

A felsorolt tulajdonságok mentén végigkövetve az ágat, eljutunk a dinoszauruszokcsoportjához!