PÁLFY MÓRIC (1871–1930)

Született: Bágy
Geológus, hidrogeológus, egyetemi magántanár.
Tanulmányait a kolozsvári egyetemen végezte, ahol ezután tanársegéd lett. Koch Antal mellett az ásvány- és földtani tanszéken 1895-ben doktorált és elnyerte a magyar királyi Földtani Intézet egyik geológiai állását. Lóczy Lajos nyugdíjazása után, 1919-ben ő lett a Földtani Intézet vezetője. Eleinte kőzettani és őslénytani kutatásokkal, majd földtani térképezéssel és egyes területek leírásával foglalkozott. Elkészítette az erdélyi hegységek geológiai felvételét. Az ő értekezése tette nevezetessé az Alvinc (Vintu de Jos, Erdély) környéki felső kréta rétegek puhatestű-faunáját.

Kép forrása: Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat

BÁRÓ NOPCSA FERENC (1877–1933)

Született: Déva (ma Románia, Erdély)
Jeles geológus, őslénykutató és etnográfus.
Életének meghatározó eseménye volt, amikor húga dinoszaurusz maradványokat talált a családi birtokon. Ezután nem katonának állt, ahogy eredetileg tervezte, hanem beiratkozott az egyetemre és hozzálátott a földtörténeti múlt alaposabb tanulmányozásához. 
Őslénytani és földtani munkássága középpontjában Erdély állt. Foglalkozott a terület rétegtanával és hidrogeológiájával. Az őshüllőkkel kapcsolatos legfontosabb írásai, azok rendszerét, a fosszilis anyagon nyomozható ivari kétalakúságot és a repülés eredetét taglalják. 
A báró tudományos kutatásai mellett utazni is nagyon szeretett, bejárta egész Európát. Kalandos életét fémjelzi, hogy egy ízben az albán trónra pályázott, valamint ő a világ első repülőgép eltérítője. Emlékét többek között az Elopteryx nopcsai ősmadár neve őrzi.

VADÁSZ ELEMÉR (1885–1970)

Született: Székesfehérvár
Kétszeres Kossuth-díjas geológus, egyetemi tanár, Magyarhoni Földtani Társulat örökös díszelnöke.
Diplomáját a budapesti Magyar Királyi Tudományegyetemen szerezte. Egyetemista korában főleg az állattan és az ásvány- és kőzettan érdekelte. A földtan-őslénytani tanszék tanársegédje, majd adjunktusa lett. Tagja volt a Tudományos Társulatok és Természettudományi Múzeumok Direktóriumának.
Magyarország több szénterületét is tanulmányozta. Kiterjedt irodalmi munkásságot folytatott. Kutatásai, publikációi 1919-ig főleg a földtan, őslénytan és a rétegtan problémáival foglalkoznak. Később e témák mellett a szén- és bauxitképződésnek a hegységképződéssel való kapcsolatát és a magyar szenek hamufajtáit is vizsgálta. Magyarország földtana c. összefoglaló kézikönyvét Szabó József-emlékéremmel jutalmazták.

Kép forrása: Földtani közlöny, 90. kötet, 1. füzet, 1960

KUTASSY ENDRE (1898-1938)

Született: Hajdúböszörmény
Paleozoológus.
1922-ben Budapesten bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1924-ben tanársegéd, 1928-ban az egyetemi Földtani Intézet adjunktusa lett. 1937-ben címzetes nyilvános rendkívüli tanári címet kapott. Számos cikkében hazai és külföldi ősmaradvány-előfordulásokat ismertet. A „Fossilium Catalogus" könyvsorozatában négy kötetet írt triász csigákról, kagylókról és lábasfejűekről.

Kép forrása: Főzy István