Mivel a fák szerves anyagból állnak, ezért az utókor számára csak a kovásodás folyamata őrizheti meg őket, kicselezve a természetes bomlást. Az átkovásodás jelensége vulkáni aktivitáshoz köthető, mely földtani léptékkel mérve is elhúzódó folyamat. Az ismétlődő vulkáni tevékenységek során a forró kovasavas oldat a felszínen a növényzet szövetét átitatta, és a fák rostjai kovásodtak, opálosodtak. Ezekben a kovásodott fákban szerves anyag nincs, vagy csak alárendelten, néhány mm-es nagyságrendben fordul elő. A kovasav kitölti a sejteket, így a fa szerkezete megőrződik. A kovásodott famaradványok főleg szárazföldi, alárendelten partszegélyi, sekélytengeri rétegekben találhatók.
A képen: Faopálcsiszolat, Nógrádszakál. Mérete: 11,5 cm. Fotó: Kulcsár Géza