A Mátrában két nagy ércesedési terület van, a kelet-mátrai (Recsk és Parád környéke), valamint a nyugat-mátrai (Gyöngyösoroszi és Mátraszentimre környéke). Az előbbi eocén-oligocén (kb. 30-40 millió éves), az utóbbi miocén (kb. 15 millió éves) andezites vulkanizmussal áll kapcsolatban. A Kelet-Mátrában az ércbányászat Parádfürdő térségében kezdődött el még a 18. században, majd a recski Lahóca-hegy enargitos ércének termelésével vált jelentősebbé a 19. században. Ez utóbbi bánya 1979-ben zárt be. Közben 1967-ben Recsken, több száz méteres mélységben jelentős rézércvagyont tártak fel (ez az úgynevezett mélyszinti ércesedés), de kitermelés soha nem történt. A Nyugat-Mátrában Gyöngyösoroszi környékén már a 18. században zajlott ércbányászat, amely kisebb-nagyobb megszakításokkal 1986-ig folyt. Mindkét területen nagyon változatos ásványtársulás fejlődött ki, közülük kiemelhető a gyöngyösoroszi wurtzit (cink-szulfid, ZnS), amely akár több cm hosszú, barnásfekete, meredek hatszöges piramisos kristályokat alkot.
A képen: Wurtzit, Gyöngyösoroszi. Mérete: 6 cm. Fotó: Tóth László