A természettudományok talán legnagyobb magyar mecénása a kassai születésű Semsey Andor (1833-1923) volt, akit főleg az ásványtan és a földtan érdekelt. Számos ásványt, ásványgyűjteményt vásárolt meg a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Királyi Földtani Intézet számára. Támogatta Herman Ottó kutatásait, Eötvös Loránd gravitációs kísérleteit, a geológusok és geográfusok szakmai munkálatait és külföldi útjait. Az ásványtan területén Krenner Józseffel (1839-1920), a Magyar Nemzeti Múzeum Természetrajzi Tárának mineralógusával ápolt különösen jó viszonyt. Kettejük gyümölcsöző együttműködésének eredményeként a 20. század elejére a világ egyik legjelentősebb ásványgyűjteményét a Magyar Nemzeti Múzeumban őrizték, amely sajnálatos módon az 1956-os forradalom alatt nagyrészt megsemmisült. Krenner számos új ásványt felfedezett, melyek közül kettőt is Semsey Andorról nevezett el: az 1881-ben leírt semseyitet (Pb₉Sb₈S₂₁), valamint az 1893-ban leírt andoritot (AgPbSb₃S₆); mindkettő típuslelőhelye Felsőbánya (románul Baia Sprie). Így Semsey Andor lett a világon az első személy, akinek a vezetéknevéről és a keresztnevéről is ásványt neveztek el.
A képen: Semsey Andor (1833-1923) portréja